Gazdaság
Van még tartalék a multiknál
Korábban elbocsátásokkal fenyegetőztek a nagy áruházláncok, azonban mára ebből semmi sem látszik
A kereskedelemben általánosságban munkaerőhiány van, ezért Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára nem számít elbocsátásokra a vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt - közölte a minisztérium tegnap. „Minden félreértés elkerülése végett, semminemű adat nem áll rendelkezésre arról, hogy elbocsátások lesznek.” A külföldi példák is azt mutatják, hogy sem a kereskedelmi áruk mennyisége, sem a vásárlók száma nem változik azzal, hogy hét napról hat napra csökkent a nyitvatartási idő. Ezzel ellentétben ezeken a helyeken a hat napra jutó többletvásárlás a nyitvatartási idő módosítását, azaz több műszak bevezetését eredményezte.
A kereskedelmet érintő adóváltozások, a szabad vasárnap és az élelmiszer-felügyeleti díj emelése miatt korábban már jelezte a Spar, hogy beruházások maradhatnak el, s a döntéseknek leginkább a dolgozók isszák meg a levét.
Ezzel szemben az áruházlánc tegnap bejelentett új stratégiája szerint a franchise hálózat bővítését jelölte meg a jövő fejlesztései között, amelynek során a családi vállalkozásokat és magánkereskedőket hozná helyzetbe a vállalat. Emellett több Spar dolgozó jelezte, hogy szívesen átvennének már működő üzleteket. Jelenleg huszonnégy franchise partnere van a Sparnak, emellett az OMV-töltőállomásokon is működnek üzletei az osztrák cégnek. Az Auchan is hosszú távra tervez Magyarországon, a Sparhoz hasonlóan például a franchise-hálózatának bővítésével. Dominique Ducoux, a lánc vezérigazgatója az Indexnek adott interjúban elmondta, a kereskedelmet érintő változások ellenére is nyereségesek lesznek 2015-ben. A vezérigazgató határozottan kiemelte: szó sincs arról, hogy a vasárnapi zárva tartás miatt elbocsátásokra készülnének. Jövőre cél, hogy az Auchan is elindítsa majd az internetes vásárlási szolgáltatását.
Az online szolgáltatás a Tescónál már az idén elindult. Az internetes áruházakra, szolgáltatásokra nem vonatkozik a vasárnapi boltbezárás, de a döntés az áruház kiszállítóját sem tartja távol munkájától. Lapunk információi szerint a Tesco sem készül elbocsátásokra, amit már a dolgozókkal is tudattak.
A Lidl Magyarország Napi Gazdaságban megjelent álláspontja szerint jelentős terheket rónak a kereskedelemre a nemrégiben meghozott kormányzati döntések, azonban vállalják ezeket a terheket. A dolgozók a Lidlnél is hosszú távra tervezhetnek a munkájukban.
5 perces interjú: Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára
– Az Országgyűlés döntött, szabad lesz a vasárnap, a kereskedelem azonban mégsem az elbocsátásoktól hangos. Aggódniuk kell a dolgozóknak?
– Az Országos Kereskedelmi Szövetség a cégek adatai alapján készíti a felmérését. A Központi Statisztikai Hivatal mutatói szerint valamivel több mint kétezer-háromszáz fővel kevesebben dolgoznak jelenleg a kereskedelemben, mint amennyi munkavállalóra szükség van. Továbbra is úgy gondolom, hogy a vasárnapi üzletbezárás tizenöt-húszezer ember munkahelyét érinti, beleértve például az árufeltöltőket, a takarítókat vagy akár a biztonsági személyzetet.
– A Tesco az internetes vásárlás erősítésével oldaná a szünnapot. Megteheti?
– Természetesen. A törvény csak a nyitva- és zárva tartásra vonatkozik, amely nem érinti az online kereskedelmet. A szabályozás ezért nem vonatkozik például az áruszállítókra, ők elvégezhetik a munkájukat, mivel nem az üzlethelyiségben dolgoznak.
- Másik nagy kereskedelmi láncunk, a Spar a franchise-rendszer erősítésében látja a megoldást. Ez kényszerválasz a boltbezárásra?
– A Spar tovább terjeszkedik, úgy tudom, hogy több dolgozójuk lenne partner a franchise hálózat működtetésében. Ezzel a megoldással kisebb munkaerő-piaci feszültséget teremt az üzletlánc, ugyanakkor nem kell több embert foglalkoztatnia.
– Jelezte a Spar, hogy nem bocsát el dolgozókat. Megnyugodhatnak a munkavállalók?
– Ugyanakkor nem vesznek fel új alkalmazottakat. A fluktuáció, tehát a munkaerőcsere szempontjából előnytelen lépés.
– A nemzetközi tapasztalatok mit mutatnak?
– Tudomásom szerint a hazai szabályozáshoz hasonló rendelkezés Horvátországban volt bevezetve 2009-ben, azonban ott az alkotmánybíróság döntése miatt csak fél évet élt a szabad vasárnap. Régen Franciaországban is hasonló tilalmat vezettek be, azonban azt fokozatosan megszüntetik.
– Sok a találgatás, mikor lehet majd érzékelni a következményeket mind a kereskedelemben, mind a kereskedelemhez kapcsolódó munkaerő-piaci folyamatokban?
- Meglehetősen sok a nyitott kérdés a témában. Úgy vélem, hogy 2015 végére kristályosodnak ki a szabad vasárnap hatásai az ágazatra.