Gazdaság
Van élet a Brexit után, nő a gazdaság
A magyar export öt százaléka jut el közvetlenül Nagy-Britanniába
Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics a brit gazdaság idei teljesítményéről és jövő évi kilátásairól összeállított tanulmányában felidézi, hogy még a brit pénzügyminisztérium is a hazai össztermék (GDP) egy százalék körüli visszaesését jósolta az idei harmadik negyedévre, a kilépést pártolók győzelmével végződő, júniusi referendum azonnali következményeként - számolt be erről a távirati iroda. A korábbi prognózis a negyedik negyedévre további visszaeséssel számolt, vagyis ennek alapján a brit gazdaság az idei év második felében technikai recesszióba süllyedt volna. Ezzel szemben a harmadik negyedévben 0,6 százalékos éves növekedést mértek, s ez pontosan megfelel a 2009-ben véget ért legutóbbi recesszió utáni időszak negyedéves bővülési átlagának. Az előzetes jelzőszámok a negyedik negyedévben is hasonló ütemű növekedésre vallanak.
Tény, hogy a brit népszavazás után egy-két napig pánikhangulat volt a tőzsdéken, ám a kezdeti sokkot követően felfelé indultak el a piacok. Viszont a font jelentősen gyengült. A brit jegybank, hogy ellensúlyozza a font gyengülését, lazított monetáris politikáján, és visszavágta a kamatot.
Pénzpiaci szakértők szerint sok múlik azon, hogy a szigetország kilépésével kapcsolatos tárgyalások meddig húzódnak el. Noha az Európai Unió tagországai dönthetnének úgy, hogy hosszabbítják, elhúzzák a tárgyalásokat, de jelenleg nem úgy fest, hogy ez így is lesz. A legnagyobb kockázatot a „hard exit” jelenti: ez feltételezi, hogy Nagy-Britannia nem tárgyal a különböző vámokról, bevándorlási politikáról, hanem úgy lép ki az unióból, hogy még a vámmentes övezetet is ott hagyja. A britekkel persze Brüsszel köthet olyan megállapodást is, mint Svájccal vagy Norvégiával.
Nagy kérdés, hogyan hat majd a magyar gazdaságra a Brexit. A kimutatások szerint a magyar export öt százaléka megy közvetlenül Angliába, ez nem tűnik soknak, ugyanakkor Németország miatt, a közvetett hatásokkal, ez még nagyobb lehet, hiszen a német gazdaság harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere éppen Anglia - derül ki az MKB Bank témával kapcsolatos elemzéséből. Eszerint van olyan forgatókönyv, amely a külhoni magyar munkavállalókra is komoly hatással lenne. A hivatalos adatok arról tanúskodnak, hogy száz- és kétszázezer közötti emberről lehet szó, de más statisztikák szerint az idényjellegű munkák miatt ez elérheti a háromszázezer főt is. A Brexit hatására a német GDP-növekedés háromtized százalékponttal mérséklődik (1,3 százalékról egy százalékra csökken). Ez a magyar növekedési kilátásokat is ronthatja, körülbelül százmilliárd forintos kiesést is okozhat a magyar termelésben. Ráadásul ahogy gyengül a font – amely most körülbelül negyedével ér kevesebbet, mint korábban -, a kinti munkavállalók közül egyre kevesebben tudnak hazautalni, miközben a kinti költségeik továbbra is drasztikusak, azaz jelenleg kevésbé éri meg Nagy-Britanniában munkát vállalni, mint néhány évvel ezelőtt.
„Akár tíz évig is elhúzódhat az Egyesült Királyság és az Európai Unió végső megállapodásának megkötése a Brexit után” - mondta Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem szakértője az M1 műsorában. A kilépést szabályozó 50. cikkely életre hívását követő kétéves időtartam a végső megegyezésre kevés, valószínűleg csak átmeneti megállapodás születik ennyi idő alatt.
Tény, hogy a brit népszavazás után egy-két napig pánikhangulat volt a tőzsdéken, ám a kezdeti sokkot követően felfelé indultak el a piacok. Viszont a font jelentősen gyengült. A brit jegybank, hogy ellensúlyozza a font gyengülését, lazított monetáris politikáján, és visszavágta a kamatot.
Pénzpiaci szakértők szerint sok múlik azon, hogy a szigetország kilépésével kapcsolatos tárgyalások meddig húzódnak el. Noha az Európai Unió tagországai dönthetnének úgy, hogy hosszabbítják, elhúzzák a tárgyalásokat, de jelenleg nem úgy fest, hogy ez így is lesz. A legnagyobb kockázatot a „hard exit” jelenti: ez feltételezi, hogy Nagy-Britannia nem tárgyal a különböző vámokról, bevándorlási politikáról, hanem úgy lép ki az unióból, hogy még a vámmentes övezetet is ott hagyja. A britekkel persze Brüsszel köthet olyan megállapodást is, mint Svájccal vagy Norvégiával.
Nagy kérdés, hogyan hat majd a magyar gazdaságra a Brexit. A kimutatások szerint a magyar export öt százaléka megy közvetlenül Angliába, ez nem tűnik soknak, ugyanakkor Németország miatt, a közvetett hatásokkal, ez még nagyobb lehet, hiszen a német gazdaság harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere éppen Anglia - derül ki az MKB Bank témával kapcsolatos elemzéséből. Eszerint van olyan forgatókönyv, amely a külhoni magyar munkavállalókra is komoly hatással lenne. A hivatalos adatok arról tanúskodnak, hogy száz- és kétszázezer közötti emberről lehet szó, de más statisztikák szerint az idényjellegű munkák miatt ez elérheti a háromszázezer főt is. A Brexit hatására a német GDP-növekedés háromtized százalékponttal mérséklődik (1,3 százalékról egy százalékra csökken). Ez a magyar növekedési kilátásokat is ronthatja, körülbelül százmilliárd forintos kiesést is okozhat a magyar termelésben. Ráadásul ahogy gyengül a font – amely most körülbelül negyedével ér kevesebbet, mint korábban -, a kinti munkavállalók közül egyre kevesebben tudnak hazautalni, miközben a kinti költségeik továbbra is drasztikusak, azaz jelenleg kevésbé éri meg Nagy-Britanniában munkát vállalni, mint néhány évvel ezelőtt.
„Akár tíz évig is elhúzódhat az Egyesült Királyság és az Európai Unió végső megállapodásának megkötése a Brexit után” - mondta Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem szakértője az M1 műsorában. A kilépést szabályozó 50. cikkely életre hívását követő kétéves időtartam a végső megegyezésre kevés, valószínűleg csak átmeneti megállapodás születik ennyi idő alatt.