Gazdaság
Változik az ügyvezető felelőssége, eltűnik a jogbizonytalanság
PTK: Tisztázták az egyetemlegesség fogalmát is
A polgári törvénykönyv (Ptk.) júniusi módosítása július elsejével hatályon kívül helyezi a jogszabály egyik legvitatottabb, a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó rendelkezését. A 2014-ben hatályba lépett új Ptk. szerint „ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel”. Az egyetemlegesség ez esetben azt jelenti, hogy a két, felelősséggel tartozó személy, tehát a vezető tisztségviselő és a jogi személy bármelyikétől lehet követelni a kártérítést, továbbá mindkettő a teljes kártérítés megfizetéséért felel.
A rendelkezés azonban jelentős jogbizonytalanságot okozott, mivel azt a gyakorlat másképp értelmezte, mint ami a szakirodalom szerint az eredeti jogalkotói szándék volt. Egyrészt az a vezető tisztségviselő - akár gazdasági társaságé, akár civil szervezeté - addig többnyire szokatlan, korlátlan felelősségét mondta ki. Másrészt a paragrafus nem részletezte, hogy csak a szándékos vagy a vétlen károkozásért is felelősséggel tartozik-e a tisztségviselő.
Bizonytalan volt az az értelmezés is, hogy vajon a rendelkezést akkor is alkalmazni kell-e, ha a károsult és a jogi személy között jogviszony áll fenn. A módosítás indoklása szerint az értelmezési bizonytalanságokat ez esetben nem oldhatja fel a gyakorlat, ezért inkább hatályon kívül helyezték az aggályos rendelkezést.
Az új törvényi passzus bekezdése szerint: „a vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta”. Eszerint károkozásért alapesetben a jogi személy felel, a vezető tisztségviselő felelőssége csak akkor merül fel, ha a kárt az ügykörén belül eljárva, szándékosan okozta. A változással így megszűnik a korábban gyakori bizonytalanság a szándékos vagy vétlen károkozás körében.
A módosításhoz azonban hozzátartozik az is, hogy a hatályon kívül helyezett rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha a kár 2016. július 1. előtt következett be, és a kárt a polgári törvénykönyv hatálybalépését követően okozták.
A rendelkezés azonban jelentős jogbizonytalanságot okozott, mivel azt a gyakorlat másképp értelmezte, mint ami a szakirodalom szerint az eredeti jogalkotói szándék volt. Egyrészt az a vezető tisztségviselő - akár gazdasági társaságé, akár civil szervezeté - addig többnyire szokatlan, korlátlan felelősségét mondta ki. Másrészt a paragrafus nem részletezte, hogy csak a szándékos vagy a vétlen károkozásért is felelősséggel tartozik-e a tisztségviselő.
Bizonytalan volt az az értelmezés is, hogy vajon a rendelkezést akkor is alkalmazni kell-e, ha a károsult és a jogi személy között jogviszony áll fenn. A módosítás indoklása szerint az értelmezési bizonytalanságokat ez esetben nem oldhatja fel a gyakorlat, ezért inkább hatályon kívül helyezték az aggályos rendelkezést.
Az új törvényi passzus bekezdése szerint: „a vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta”. Eszerint károkozásért alapesetben a jogi személy felel, a vezető tisztségviselő felelőssége csak akkor merül fel, ha a kárt az ügykörén belül eljárva, szándékosan okozta. A változással így megszűnik a korábban gyakori bizonytalanság a szándékos vagy vétlen károkozás körében.
A módosításhoz azonban hozzátartozik az is, hogy a hatályon kívül helyezett rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha a kár 2016. július 1. előtt következett be, és a kárt a polgári törvénykönyv hatálybalépését követően okozták.