Változik a könyvvizsgálói piac

Pál Tibor (Fotó: MH)

Az Országgyűlés egy 2014-ben elfogadott uniós jogszabályt épített be a könyvvizsgálókról szóló törvénybe, a módosítások pedig alapvető változásokat eredményezhetnek a piac működésében. Az uniós irányelv célja a könyvvizsgálók iránti bizalom és a szakmai tisztesség helyreállítása, s a módosítások mögött még érezhető az a vélekedés, hogy a 2008-as pénzügyi válság kirobbanásában a könyvvizsgálóknak komoly szerepük volt. A változások java lazítani kívánja a könyvvizsgálók és piaci szereplők összefonódását azzal, hogy megszabja a könyvvizsgálati megbízatás időtartamát és korlátozza a könyvvizsgálók által nyújtható szolgáltatások körét. Fontos kiemelni, hogy a komoly változások a „közérdeklődésre számot tartó gazdálkodókra” vonatkoznak, a törvény megfogalmazásában ők azok a gazdálkodók, amelyek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, vagy minden olyan gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít. Ezzel a gumiszabállyal a jogalkotó megteremtette a lehetőségét a későbbi korrekciónak, azaz hogy később is be tudjon vonni szervezeteket a szigorúbb szabályozás körébe.

A legfontosabb módosítás a kötelező rotáció bevezetése. Ennek értelmében a közérdeklődésre számot tartó hitelintézetek, biztosítók, befektetési vállalkozások és befektetési alapkezelők legfeljebb nyolc üzleti évre bízhatnak meg könyvvizsgálót, nyolcévente tehát muszáj szakembert váltani, a többi, a fenti felsorolásba nem tartozó, de közérdeklődésre számot tartó szervezet pedig tízévente köteles ezt megtenni. A kötelező rotáció célja az, hogy a könyvvizsgáló és a befolyásos cégek vezetése között ne alakulhasson ki olyan bizalmas kapcsolat, amely a szakmai tisztaságot és objektivitást befolyásolhatja. A másik fontos módosítás, hogy a jogszabály korlátozza a könyvvizsgálók által nyújtható szolgáltatások körét, tilalmat vezet be a jogi képviseletre, a vagyonértékelésre és bizonyos adó-tanácsadói szolgáltatásokra is. A cél itt is az, hogy a szakmai tisztesség pozitív irányba mozduljon el, és a könyvvizsgáló ne tudja széles körűen befolyása alá vonni a piaci szereplők gazdálkodását.

A módosítások harmadik köre nagyobb felügyeleti jogkört biztosít a Könyvvizsgálói Közfelü­gyeleti Hatóságnak, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium szerveként végzi a szakma ellenőrzését. Bekerült továbbá a jogszabályba a kötelező uniós sztenderdeknek megfelelő szakmai munka kötelessége, amely a piacot azért nem érinti, mert a hazai könyvvizsgálók bő egy évtizede ezen elvárások alapján végzik munkájukat. A módosítások zömét jövő év január 1-jétől alkalmazzák a könyvvizsgálók.

Pál Tibor, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke lapunknak elmondta, hogy a könyvvizsgálói tevékenységre és a közfelügyeleti rendszerre vonatkozó előírások változásai az auditreformmal kapcsolatos módosított európai uniós szabályozásra vezethetők vissza, és a korábbiakhoz képest nem érzik szigorításnak a mostani változásokat. „Szakmai jellegű módosítások kerültek a jogszabályba, a kamara részt tudott venni az uniós irányelv átültetéséről szóló tárgyalásokban” – mondta. Az elnök kifejtette, hogy egyetért a viszonylag szűk kört érintő kötelező rotációs rendszerrel, mint fogalmazott: a rotáció régi találmány, a világ ebbe az irányba halad, a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogintézmény sikeresen járul hozzá a szakmai tisztesség javításához. Pál Tibor megjegyezte, hogy a rotáció, illetve a törvényben szereplő „szakmai szkepticizmus” segíti a könyvvizsgálók éberségének fenntartását abban az esetben, ha már hosszú távon dolgoznak együtt a cégekkel. Az elnök szólt arról is, hogy nincs problémájuk a közfelügyeleti rendszer megerősítésével, de az állam további terjeszkedésével már nem értenek egyet. „Felmerült a gondolata, hogy létrehoznak egy pénzügyi ágazati közfelügyelet, amely széles körben terjedne ki, könyvelőkre vagy például az adótanácsadókra” – árulta el az elnök. Hozzátette, hogy más szakmáknak is jót tenne a minőségjavítás, de a kamara el tudja látni az ellenőrzési és köztestületi feladatait, akár az említett szélesebb körben is. „A könyvvizsgálók döntő többsége jól végzi a munkáját, és nem értünk egyet azzal, hogy a pénzügyi válságot vagy a brókerbotrányt a mi nyakunkba varrnák” – vélekedett Pál Tibor.

Gion Gábor, a Deloitte Magyarország ügyvezetője vitatja a módosítások szükségességét és várható eredményességét is, azokat egyértelmű szigorításnak érzi. Mint mondta: a nemzetközi tapasztalatok és tanulmányok nem találtak összefüggést a rotá­ciós rendszer és a szakmai megbízhatóságának fejlődése között, kiemelte, hogy az Egyesült Államokban, amely a legfejlettebb tőkepiac, nincs rotá­ciós rendszer. „Amikor én tanultam a szakmát, az volt az alapvetés, hogy a cég úgy tud könnyen csalni, ha gyakran váltogatja a könyvvizsgálóját” – magyarázta, és hangsúlyozta, egy új könyvvizsgálónak időre van szüksége, mire tisztába kerül a társaság gazdálkodásának teljes részleteivel. Az ügyvezető nem a szabályozás szigorításában, hanem a közfelügyeleti rendszer működésében látja a szakma tisztításának legjobb módját. „Felesleges szigorítani, ha az enyhébb szabályozást sem tudjuk betartatni” – fogalmazott. Ráadásul, mint mondta, fölösleges bizonytalanságot okoz a nemzetközi vállalatoknál, hogy az egyes régiókban eltérő ciklusokban kell váltani a könyvvizsgálókat. Az ügyvezető szerint a szakmai tisztesség egyébként a könyvvizsgáló cégek érdeke is: „Ha több ügyfeled van, akkor egyik sem ér annyit, hogy kockáztasd a szakmai hírneved” – jelentette ki.