Gazdaság

Változatlan az európai kamat

Nőttek az euróövezetet veszélyeztető kockázatok

Az ukrajnai válság hatása nagyobb az euróövezetre, mint a világ más részeire, ugyanakkor egyelőre nehéz megítélni annak hosszú távú gazdasági következményeit – mondta tegnap Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke.

Az EKB kormányzótanácsa Frankfurtban tartotta havi ülését, s a piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat mértékén, így az továbbra is 0,15 százalék. A testület legutóbb június 5-én csökkentette tíz bázisponttal az irányadó kamatot. Negatív tartományban maradt a betéti kamat, mínusz 0,1 százalék. Mario Draghi szerint az elmúlt egy hónapban nőttek az euróövezet gazdaságát veszélyeztető kockázatok, viszont csak néhány európai pénzügyi intézmény függ jelentősen Oroszországtól. „Ugyanakkor nagyon nehéz megítélni, milyen tényleges hatása lesz a szankcióknak az egyik oldalon, és az erre válaszul bevezetett büntetőintézkedéseknek a másikon” – jegyezte meg. A jelenlegi, 0,4 százalékos euróövezeti infláció még nem indokolja az EKB beavatkozását, mivel az energia- és élelmiszeráraktól megtisztított maginfláció 0,8 százalék volt júniusban, ugyanannyi, mint a megelőző hónapban – tájékoztatott az elnök. Az EKB hosszú távú inflációs várakozása továbbra is két százalék. Szeptemberben és decemberben két új, célzott hosszú távú refinanszírozási programot indít az EKB: több százmilliárd euró tőkét bocsátanak alacsony kamattal a kereskedelmi bankok rendelkezésére, hogy fellendítsék a hitelezést. Emellett megkezdik egy új program, az eszközfedezetű értékpapírok vásárlásának kidolgozását.

Az EKB nehezményezi, hogy a magyar kormány nem volt tekintettel a devizahitel-törvényre adott javaslataira, s úgy fogadta el, hogy meg sem várta az álláspontot. Az EKB kifogásolta például a törvény visszaható hatályát, mivel az nem áll összhangban az uniós irányelvekkel. Szerintük az a bankszektoron keresztül a teljes hazai pénzügyi rendszert veszélyezteti, s a bankok tulajdonosi szerkezete miatt a hatások külföldre is átgyűrűzhetnek. A magyar kormány hamarosan levélben válaszol az EKB-nak a felmerült kifogásokra.