Változások jönnek a jelzálogpiacon

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elképzelései alapján a korábbiakhoz képest biztonságosabb lenne a jelzáloghitelek finanszírozása. A Portfolió értesülései szerint a következő év nyarától a jelzáloghitelek mögött legalább harminc százalékban jelzáloglevélnek vagy más jelzálogfedezetű értékpapírnak kell állnia finanszírozási forrásként – áll az MNB tervezetében. Az elképzelések szerint a szabály nemcsak az újonnan kihelyezett, hanem a meglévő jelzáloghitelekre is vonatkozna. Ugyanakkor ahhoz, hogy egy bank megfeleljen a követelménynek, valószínűleg jelzálogbankot kell alapítania vagy egy jelzálogbankkal refinanszíroztatnia jelzáloghiteleinek harminc százalékát. Elképzelhető azonban, hogy nem csupán jelzáloglevelekkel, hanem egyéb fedezett papírokkal is megfelelhetnek a bankok a követelménynek.

A jegybank is megjelenne vevőként a jelzáloglevelek piacán, a jelzáloglevelek kisebbik részének (talán mintegy negyedének) megvásárlásával. Mindez azonban a betétek szerepének csökkenésével jár a banki forrásgyűjtésben. A lakossági megtakarításokat azonban ezzel az alapkezelők felé irányítva az alapkezelőket is jelzáloglevél-vásárlásra ösztönöznék. Utóbbiak szerepe jelenleg viszonylag alacsony a piacon.

Palkó István, az internetes portál vezető elemzője úgy tartja, hogy a meglévő hitelek esetében a jegybanki intézkedés újabb banki veszteségekkel, az új hitelek esetében pedig kamatemelkedéssel járhat. A szakértő szerint az OTP, az FHB és az Unicredit előnyös pozícióból indulhat. Palkó rámutatott: a javaslat nem teljesen új, már 2010. novemberi stabilitási jelentésében foglalkozott vele a jegybank akkori vezetése. A közgazdász ismertette: 2014 végén a magyar bankoknak több mint 5400 milliárd forintnyi jelzáloghitele volt. Ez az elszámolások révén 4700 milliárd forint környékére csökkenhet, így nagyjából 1400 milliárd forintnyi hitel mögött kellene jelzáloglevélnek vagy hasonló értékpapírnak állnia finanszírozási forrásként.