Gazdaság

Út a gazdasági növekedéshez

Jók a szakképzési és az adórendszer magyar reformjai az OECD szerint

A gazdasági válság után végrehajtott szerkezeti reformok 2013-2014-ben kezdődött lassulása tavaly is folytatódott, ami késlelteti a gazdasági fellendülést a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Út a növekedéshez című kiadványa szerint.

Cséfalvay Zoltán 20160227
Cséfalvay Zoltán (Fotó: Csudai Sándor)

Magyarországon emiatt nagy a termelékenységbeli lemaradás a fejlettebb OECD-tagországokhoz képest - mondta az MTI-nek Cséfalvay Zoltán, a párizsi székhelyű szervezet magyar állandó képviseletének vezetője. Az idei kötet egy időközi jelentés, amely nem tartalmaz új ajánlásokat, csupán az elmúlt év reformtevékenységét összegzi. A tavalyi kiadványban megfogalmazott ajánlások mindössze ötven százalékát hajtották végre az országok, vagy kezdték el azokat. Euró­pán belül a válság által jobban érintett déli tagországok reformaktivitása továbbra is erősebb, mint az északi országoké. A Magyarország számára megfogalmazott ajánlásokhoz köthetően az OECD a kiadványban kiemeli a személyi jövedelemadó kulcsának egy százalékpontos csökkentését, illetve a szakképzési rendszer reformját. A visszafogott kereslettel rendelkező gazdasági környezetben a tanulmány szerint elsősorban azokra a reformokra érdemes koncentrálniuk az OECD tagállamoknak, amelyek már rövid távon is hozzájárulnak a gazdasági fellendüléshez.

Cséfalvay Zoltán arról is beszélt, hogy szakértőként bekapcsolódik a köznevelési kerekasztal munkájába a március 8-i ülésen. „Az OECD nyitottan állt a felkéréshez, hiszen ez is a feladatai közé tartozik” - hangsúlyozta a nagykövet. Az OECD a tagálla­moknak tett szakértői ajánlások mellett a különböző programok végrehajtásának „finomhangolásában” is kész részt venni.