Gazdaság
Uniós korrupciókacsák
Csepreghy Nándor: Ma számszerűen is több közbeszerzést írnak ki, mint 2010-ben, és a nyertes magyar vállalkozások száma többszöröse a korábbi nyertesekének

Ez az első kormány, amely zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben. Az államháztartás fő száma és a beruházások mögötti állami források a bizonyítékai annak, hogy a korrupciós vádak jelentős része hírlapi kacsa – reagált Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottsága jelentéstervezetének megállapítására, amely szerint a magyar irányító és ellenőrző hatóságok tevékenysége nem átlátható, és magas az állami döntéseket érintő korrupciós kockázat. Mint ismert, az EP ellenőrző bizottságának delegációja tavaly szeptemberben látogatott hazánkba. Az erről készült jelentés tervezetét hétfő este vitatta meg a brüsszeli szakbizottság.
Csepreghy Nándor szerint a magasabb állami kockázat mint brüsszeli szófordulat nem jelent mást, mint hogy Magyarországról több feljelentés érkezik ellenünk, mint az más uniós államokban tapasztalható. Rámutatott: a jelenlegi ellenzék önös politikai hasznát úgy próbálja elérni, hogy feljelenti saját hazáját. Mint mondta, ez a kormány minden vizsgálatot komolyan vesz, és minden vizsgálatban együttműködik a brüsszeli hatóságokkal.
A jelentés szerint az Európai Bizottság az ellenőrzések során több szabálytalanságot vélt felfedezni, mint például a közbeszerzési szabályok megsértése, az indokolatlan kiadások és a projektek túlárazása. Az államtitkár úgy gondolja, minden tagállamban fontos, hogyan lehet lefaragni a gazdasági növekedéssel együttjáró áremelkedéseket. Mint mondta, ma számszerűen több közbeszerzést írnak ki, mint 2010-ben, és a nyertes magyar vállalkozások száma is többszöröse a korábbiakénak. Kétségtelen, a jelenlegi kormány azt szeretné, ha minél több beszerzést hazai vállalkozások valósítanának meg a legjobb ár-érték alapon, míg az ellenzék egy-egy vállalkozás, főként multi cég szekerét tolja.
A bizottság fontosnak tartotta kiemelni, hogy szerintük Magyarország az uniós támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője. Az elmúlt öt évben az állami beruházások fele uniós alapokból valósult meg. Csepreghy Nándor emlékeztetett rá, hogy 2010-ben nem volt olyan beruházás Magyarországon, amelyet ne a közösségi alapok finanszíroztak volna, nyolc év kormányzás után pedig ott tartunk, hogy több fejlesztés valósul meg, mint valaha, ám ebből csak minden másodikat finanszíroznak a közösségi források, a többit a hazai költségvetés. „Az a szemlélet, amely nettó befizető és haszonélvezői felekre osztotta az uniót, idejétmúlt, mivel ha nem lennének közép-európai beruházások, akkor nem lenne nyugat-európai gazdasági növekedés sem. Az ottani növekedés hasznát itt keresik meg a nyugat-európai vállalkozások, tehát a fejlesztéspolitika fenntartásában legalább annyira érdekelt mindkét fél” – fogalmazott.
A jelentés azt írja, a 2007 és 2013 közötti költségvetési időszak 13 operatív programjával szemben voltak kifogások, amelyek esetében Brüsszel korrekciós intézkedéseket hozott. A vitás ügyekkel kapcsolatban az államtitkár leszögezte: azok szinte mindegyike a 2010 előtti kormányok bűne. Példaként a 4-es metró projektet, mint hazánk rendszerváltás utáni legnagyobb és egyben legkorruptabb beruházását említette. Hozzátette: akik ma korrupciót kiáltanak, szinte egytől egyig személyesen vagy pártjaikon keresztül haszonélvezői voltak ennek a bűnszervezetnek, amikor pedig számon akarták kérni őket, távolmaradtak, Gyurcsány Ferenc éppen úgy, mint Demszky Gábor és köre.
Az Európai Bizottság bírálta a magyar közbeszerzési gyakorlatot is, mivel szerinte az uniós küszöbérték feletti közbeszerzési eljárások túl nagy hányadánál van mindössze egyetlen ajánlattevő. Csepreghy Nándor szerint több kis- és középvállalkozó nyer a közbeszerzéseken: míg 2010-ben 71,4, addig 2017-ben 81,8 százalék az arányuk. Emlékeztetett arra is, hogy a közbeszerzések nagyságrendje több mint másfélszerese lett a 2010-esének. Elismerte, az egyajánlattevős eljárások arányán akad még javítanivalója hazánknak,de a 2004-ben csatlakozott tagállamokkal összevetve harminchat százalékos, így nem kirívó, az uniós átlagot tekintve. w
<br /