Újjáéledhet a hazai dolgozói tulajdon

A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) bevezetése már a rendszerváltoztatás előtt napirenden volt, de csak 1992-től szabályozták. A program olyan hitelezési, adózási, szervezeti technikák együttese, amellyel a munkavállalók üzletrészt vagy részvényeket kaphatnak az őket foglalkoztató társaságban, a tulajdonosi jogokat pedig az erre a célra létrehozott MRP-szervezet gyakorolja. Kezdetben mint privatizációs technika jelent meg, továbbá az alkalmazottak jövedelmének és motivációinak növekedését várták tőle.

Az első tapasztalatok

A SALDO Zrt. az elsők között élt a lehetőséggel. Sándor László és Ráskai Éva, a cég volt tulajdonosai szerint az MRP melletti fő érv egyrészt az volt, hogy a privatizáció időpontjáig felhalmozott vagyon maradjon a dolgozók tulajdonában, másrészt, hogy a magasan kvalifikált munkaerő gondolkodásmódja nyilvánvalóan meghatározza a tulajdonosi hozzáállását is. Az MRP-szervezetet 1993-ban alakították, és ötvenhatmillió forint kedvezményes kamatozású E-hitel felvételével tudták megvalósítani a százszázalékos dolgozói tulajdonlást. A volt tulajdonosok sikeresnek nevezték a programot, mivel megvalósult a munkavállalói résztulajdon, ráadásul a részvények hatvanegy százaléka a hitel révén gyakorlatilag ingyen került a dolgozókhoz. Elmondták, ez jelentette ugyanakkor a hátrányt is, a munkavállalók mindössze 39 százalékban vállaltak befektetési kockázatot, ráadásul amikor az MRP-s részvénycsomag a szervezet tagjainak tulajdonává vált, szinte azonnal közel húszmillió forint névértékű ingyenesen szerzett részvény piaci értéken eladásra került a többi részvényesnek. Sándor László és Ráskai Éva hozzátették, hogy az egész privatizációs technika mindenkinek nagyon újszerű volt, számos olyan probléma vetődött fel, amelyre sem a jogszabályokban, sem a gyakorlatban nem találtak választ, kellő minta és tapasztalat hiányában hajtották tehát végre a részvénytársasággá alakulást.

Válasz a problémákra

Az első szabályozás ugyanis nem tartalmazott rendelkezéseket a tulajdonosi szervezet ügyintéző szervének összetételére, az MRP-szervezet demokratikus működésére vagy a tulajdonosi szervezet és a társaság kapcsolatára. Az első törvény módosítása az aktuálisan felmerülő problémák egy részére született jogi válasz volt, de lényeges változásokat sem ez, sem a 2003-as módosítás nem hozott. Az MRP-értékesítések 1994-ig dinamikus növekedést mutatnak, csak a más szemléletű, a készpénzes privatizációt előnyben részesítő Horn-kormány idején estek vissza.

A sokáig érintetlen jogszabályt 2015 novemberében módosították utoljára: kibővítették a munkavállalók ösztönzésének és javadalmazásának eszköztárát. Lényege, hogy a munkavállalók javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelése céljából is szervezhetnek MRP-szervezetet. Ezenfelül, bizonyos feltételek megléte esetén hitelintézeteknél és a biztosítóknál is el lehet indítani a programot. Kiemelendő, hogy az MRP-szervezet által teljesített kifizetéseket csak személyi jövedelemadó terheli.

A Magyar Telekom élt is a lehetőséggel, májusi közleményük szerint ezzel kívánják növelni a munkatársi elégedettséget és lojalitást, harmonizálni a munkavállalói és tulajdonosi érdekeket. Kiemelték, hogy „a törvénymódosítást követően a Magyar Telekom az első társaság hazánkban, amely bevezeti a javadalmazási célú Munkavállalói Résztulajdonosi Programot”.

A közlemény értelmében „a Magyar Telekom Nyrt. és a T-Systems Magyarország Zrt. munkavállalói idén júniusi árfolyamértéken százezer forintnyi részvényjuttatásban részesülhetnek 2017-ben”. Ennek érdekében a társaság júliusban legfeljebb 1,6 millió saját részvényt vásárol a szabadpiacon, és ezeket a részvények kezelésére létrehozott munkavállalói résztulajdonosi program szervezetben helyezi el. A Magyar Telekom lapunkkal közölte, hogy régóta tervezték munkavállalói körben részvényprogram bevezetését, amelyet a tavaly novemberi módosítás tett lehetővé.

Ragadós a jó példa

A társaság minden olyan munkavállalója részesülhetett a juttatásból, aki 2016. május 2-án munkaviszonyban állt, legalább egy ledolgozott munkanappal rendelkezett január 1. és május 2. között, nincs próbaidőn vagy felmondási időn, nincs rendelkezési állományban, és nem gyakornokok. A cég szerint hatalmas a program iránti érdeklődés, a jogosultak 92 százaléka kívánt élni a lehetőséggel.
A Munkavállalói Résztulajdonosi Program törvénymódosításával tehát megnyílik a lehetősége egy valóban használható, előremutató dolgozói résztulajdonosi programnak, nem véletlen, hogy a nemrég tulajdonosváltáson átesett MKB Bank is bevezette a jogintézményt.