Gazdaság

Újabb rekord a magyar büdzsében

A korábban felfüggesztett brüsszeli támogatások beérkezésével függ össze a többlet – Az adóbevételből a vártnál több folyt be

Akkora többlettel zárt a múlt hónapban a költségvetés, amelyre utoljára a 2011-es évben volt példa. A több mint 138 milliárdos szufficit rendkívüli: hasonló havi többletek decemberben voltak eddig jellemzők. Számszaki különlegességnek tűnik az is, hogy mintegy 570 milliárd forinttal alakultak magasabban az adóbevételek.

Októberben közel 233 milliárd forintnyi, zömében korábban elmaradt, uniós forrás érkezett meg bevételként a központi költségvetésbe. Elsősorban ez az oka annak, hogy 138,4 milliárd forintos többlettel zárt október hónapban az államháztartás. (Megírtuk, hogy szeptemberben negyvenmilliárd forintos deficittel zárt a költségvetés, s ez a korábbi évekkel összevetve magasnak mondható - a szerk.)

A Nemzetgazdasági Miniszté­rium közlése alapján az Európai Bizottság, öt hónapos vita lezárását követően, szeptemberben oldotta fel az egyes operatív programok kifizetések felfüggesztését, így befolyt a tőketranszfer a központi költségvetésbe.

A Portfólió témával kapcsolatos elemzése alapján a 138,4 milliárd forintos többlet kiemelkedő az elmúlt évek október havi adatához viszonyítva. Ennél csak 2011-ben volt magasabb a tizedik havi plusz, amely különleges év volt a magánnyugdíj-pénztári vagyon átvétele miatt. Hasonló havi többletek decemberben voltak eddig jellemzők. A többletnek köszönhe­tően az éves pénzforgalmi hiánytervhez viszonyítva 91,5 százalékos teljesülésnél áll az eddigi hiányszám, vagyis három hónap eltelte után ismét száz százalék alatt van az arányszám. Vagyis az októberi szufficitnek tulajdoníthatóan az első tízhavi összesített deficit összege 816 milliárd forintra csökkent. Eközben a tavalyi évhez képest mintegy 570 milliárd forinttal magasabban alakultak az adóbevételek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte azt is, hogy az európai uniós módszertan szerinti államháztartási hiánycél 2015-re változatlanul a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százaléka, ami - figyelembe véve a bevételek és kiadások éven belüli eloszlását és az október végi tényadatokat - reálisan tartható.


Még kedvezőbben alakulhat a hiány
Fehérebb a gazdaság az online pénztárgépeknek és az útdíjnak köszönhetően

5 perces interjú: Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke

- Mit szól az októberi, hatalmas költségvetési többlethez?

- Első és második pillantásra is annyit, hogy a az államháztartási hiány kedvezőbben alakul az eddig tervezett 2,4 százaléknál.

- Ezek szerint „pesszimistán” tervezett a kormány?

- Nem erről van szó, hanem arról, hogy a korábban bizonytalanságot jelentő tényezők - például az Euró­pai Unió pénzeinek megérkezése - eltűntek. És ez még akkor is kedvező hírnek számít, ha a költségvetés egyensúlyát nem is érintenék a brüsszeli tőketranszferek. Ráadásul az adóbevételek is elképesztően alakulnak, ezen a téren is hatalmas a többlet.

- Akkor mennyi lesz végül a hiány?

- Nagy valószínűséggel a központi költségvetés GDP-arányos hiánya a tervezett 2,4 százaléknál alacsonyabb lesz, és el lehet érni a két százalék körüli hiánycélt.

- Az idei bázisból kiindulva, mi várható a következő időszakban?

- Szigorúan a magánvéleményemet mondom: szerintem 2017-re összejöhet az egyszázalékos költségvetési hiánycél.

- Eközben fehéredik a gazdaság?

- Hogyne! Méghozzá az online pénztárgépek és az útdíjfizetési rendszer bevezetésével.

- Miként jellemezné a 2015-ös büdzsét?

- Összességében kiegyensúlyozottnak, miután nem volt sok költségvetési módosítás, a migránsválság miatti új tételek pedig nem okoztak gondot. Továbbá bevételeiben kiváló adatokat mutató, kiadási adataiban pedig fegyelmezett lefutásúnak tartom a költségvetést.