Újabb reformok előtt a szakképzés

– Sikeres a szakképzési rendszer át­alakítása?

– Reformokat szeretnénk, ezért folytatjuk az átalakításokat. Például azt szeretnék elérni, hogy a középfokú oktatásban részt vevő fiatalok döntő többsége képes legyen kiválasztani a szakmáját, és a leendő munkáltató javaslata alapján válasszon szakképzést. A szakképzés reformja során a kormányt az a cél vezérelte, hogy az oktatás minél inkább igazodjon a gazdaság igényeihez. A munkaerő-utánpótlás érdekében a szakképzés minőségi fejlesztését, az élethosszig tartó tanulás kiterjesztését egyre több ágazatra szintén nagyon fontosnak tartom.

– Az átalakításoknál melyek voltak a legfőbb pillérek?

– Létrejöttek a szakképzési centrumok, működik a duális képzés, valamint a szakgimnáziumi rendszer is elindult.

– Jó döntés volt, hogy a szakképzési centrumok önállóságot kaptak? Működik ez a struktúra?

– Úgy gondolom, igen. A Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába kerülő köznevelési intézmények negyvennégy szakképzési centrumba szerveződtek. A szakképző iskolai rendszer hatékony, eredményes működésének szükséges és elengedhetetlen feltétele, hogy a szakképző iskolák önállóságot élvezzenek. Mindez persze nagyobb felelősséget jelent, ugyanakkor motivációs lehetőséget is ad a szakmai feladatok minél eredményesebb megvalósításához és a folyamatos napi működéshez. A centrumok kialakítása során a minisztérium figyelembe vette a helyi földrajzi, gazdasági sajátosságokat, a társadalmi helyzetet, a meglévő település-, és intézményszerkezetet, valamint a tanulói létszámot.

– Korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél és a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozott. Mennyire testhezálló az új feladatkör?

– Szerintem a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal esetében, amely egy több száz intézményt felügyelő állami szerv, lényeges szempont lehetett kiválasztásom során az is, hogy nem csak jogi, hanem közgazdasági végzettségem és munkatapasztalatom is van. Munkáim során volt lehetőségem vezetői, valamint igazgatási tapasztalatot is szerezni, úgy vélem, ez is szerepet játszhatott a kinevezésemben.

– Ha már szóba került a személye: több támadás is érte a sajtóban a kö­zelmúltban a kinevezésével kapcsolatban. Mit szól ezekhez?

– Sajnálatos módon ez valóban így van, de visszautasítok minden rágalmazást és a személyemet érintő támadást. Egyes sajtóorgánumok többször bírálták személyemet és a munkámat is. Elöljáróban annyit elmondhatok, az NSZFH feladatai között kiemelt helyet foglal el a szak- és felnőttképzéssel kapcsolatos szakmai feladatok ellátása, amiért a szakmai főigazgató-helyettes felel. Emellett jelentős hazai és európai uniós forrásokat is kezelünk. Ezen a téren szintén többéves tapasztalatom van, de fontosnak tartom kiemelni, hogy ezt a területet a projektirányítási főigazgató-helyettes felügyeli. Kinevezésem Cseresnyés Péternek, a Nemzetgazdasági Miniszté­rium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárának javaslata alapján történt. Hangsúlyozom: rendelkezem azokkal a végzettségekkel, amelyeket a törvény az NSZFH vezetői megbízásának ellátásához előír - többel is, mint szükséges -, hiába kérdőjelezték meg ezt is a személyemet ért támadásoknál.

– Visszatérve a szakmai munkára: melyek a közeljövő főbb feladatai, és van -e pénz a kasszában ehhez?

– A középiskolák nappali rendszerű képzéseiben tanuló négyszázötvenegyezer diákból kétszázhetvenezren szakközép- és szakiskolai képzésben vettek részt a 2015/2016-s tanévben, az ideiben pedig még többen. A számok mutatják, feladataink bőven vannak. A szakképzési központok gazdaságilag stabilan működnek, ahol az idegen nyelvi és informatikai tudás bővítésére is lehetőség nyílik. A kormány tervei között szerepel a centrumok szakmai és módszertani megerősítése és – a kamarákkal együttműködésben – a pályaorientáció terén is számítunk rájuk. A 2014–2020-as uniós ciklusban a duá­lis képzést, a szakképzés-menedzsmentet és -irányítást érintő, valamint pályaorientációs, tehetséggondozási és tananyag-fejlesztési feladatokra hétmilliárd forint keretösszegű uniós forrás áll rendelkezésre. Az iskolaelhagyás elleni küzdelemre 2020-ig tizenkétmilliárd forintnyi uniós forrást különítettünk el.