Gazdaság
Újabb adósmentő program
Binder István: Fontos az alacsony jövedelműek együttműködése, akik nem tudják törleszteni a kölcsönt
– Miért van szükség a jegybank részéről új ajánlásokra a bankok és a hitelesek felé a megmaradt adósság rendezése érdekében?
– Egyfelől a devizahitelek forintosítását és a banki elszámolást követően is jelentős maradt az úgynevezett nem teljesítő jelzáloghitelek állománya: százharmincezer adós tartozik ebbe a kategóriába, a jegybank rajtuk kíván segíteni. Másfelől a Nemzeti Eszközkezelő Program idén várhatóan kimerül, emellett pedig a magáncsőd intézménye most van felfutóban.
– Ha megfogadják az ajánlásaikat, a százharmincezres táborból hány ügyfelet tudnak megmenteni?
– Terveink szerint hetven-nyolcvanezren lesznek képesek kimászni nehéz helyzetükből.
– Milyen formula a jegybanki ajánlás, kötelező direktíva a bankok számára?
– A Magyar Nemzeti Bank monetáris hatóságként ajánlásaiban fogalmazza meg az érintett pénzügyi vállalkozásoknak az elvárható magatartásformát. Bár az ajánlás nem törvény, általában mégis betartják az érintettek.
– Kondíciójukat tekintve mekkora értékű hitelek tartoznak ebbe a százharmincezres táborba?
– Egyértelmű, hogy vannak olyan ügyfelek, akik az alacsony jövedelmük miatt nem tudják az adósságaikat törleszteni, ugyanakkor a mi kimutatásaink szerint az adósok nyolcvannégy százalékának tizenötmillió forintnál kisebb a tartozása. De azt is el kell mondani, hogy a hitellel bírók nyolcvankét százalékának a jelenlegi tartozása magasabb, mint a kezdeti hitelösszeg.
– Az említett létszámú „kimenekíthető” hitelesek esetében mi a lényeg a kölcsönszerződéseknél?
– Az MNB ajánlásában objektív elvárásokat fogalmaz meg a hitelezők és az adósok számára. Például a jegybank fenntartható átstrukturálásokat, vagyis a kölcsönszerződések átalakítását szeretné látni. Az ingatlanértékesítéseket akár a hitelszerződés-átalakítással kombinálva is végre lehetne hajtani, emellett pedig szigorúbb elvárásokat állítunk fel a száznyolcvan napon túli, korábbi devizahitelek esetében.
– Időkorlátokat is felállítanak?
– A mi javaslatunk, hogy a pénzügyi intézményeknek legalább három alkalommal kellene felkeresniük az ügyfeleket – abban az esetben, ha sikertelen lenne az előző kapcsolatfelvétel –, az egyezségkötést pedig célszerű lenne három hónapon belül elérni. A megoldáskeresés érdekében a bankoknak legalább egy alkalommal személyesen kellene konzultálniuk az ügyfeleikkel, a legalább két megoldási javaslatból pedig egynél az ingatlan megtartását kell szem előtt tartani.
– Nem tartanak a „moral hazard”-tól, miszerint egyes ügyfelek erre a mentőprogramra való hivatkozással nem fizetnek majd?
– Szó sincs újabb csomagról. Ráadásul a pénzügyi intézmények mellett az MNB az adóssal szemben is elvárásokat fogalmaz meg, többek között, hogy a bank kapcsolatfelvételi kísérletét csak néhány alkalommal utasíthatja vissza.
– Konkrétan?
– Az adósnak is törekednie kell az egyezségkötésre, és legfeljebb harmincnapos fizetési késedelem lehet az egyezségkötést követően.
– Milyen mérleget lehet vonni a devizahitelek forintosítása, a banki elszámolások lezárása terén?
– Hozzávetőleg 1,9 millió devizaalapú jelzáloghitel és két-háromszázezer autóhitel „tűnt” el a rendszerből, amely meghaladja a 3500 milliárd forintot. Emellett fontos kiemelni: a devizaadósság forintosítása után az adósoknak átlagosan 15-25 százalékkal kisebb lett a törlesztőrészletük.
– Egyes szakértői felvetések szerint a jegybanknak nyeresége keletkezett a devizahitelek forintosításakor, ezt a „profitot” miért nem forgatták vissza az adósok felé?
– Az úgynevezett nyereségről annyit, hogy a jegybank az Európai Központi Bank (EKB) által meghatározott szabályrendszer alapján járt el a forintosításkor: annyiért vásárolt devizát, mint amilyen árfolyamot az EKB meghatározott.
– De mégis: három éve eredményes az MNB.
– A pénzügyi eredmény alakulását egyrészt az árstabilitást, valamint a pénzügyi stabilitást célzó és a gazdasági növekedést támogatandó monetáris politikai döntések – például a hét százalékról 1,35 százalékra történő alapkamat-csökkentés, az állami kötvényvásárlásra ösztönző, a kereskedelmi bankokat érintő önfinanszírozási program –, másrészt a jegybanktól független, külső tényezők is befolyásolják.
Kész a fogyasztóvédelmi beszámoló
Elkészült az Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentése, amely tartalmazza az elszámolás folyamatának áttekintését, illetve az elmúlt másfél év összes fontos eseményét próbálja a fogyasztóvédelem szempontjából megvizsgálni – mondta Szabó József, a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ vezetője az MNB jelentését bemutató sajtótájékoztatón.