Gazdaság

Új rendszer épül ki a jégkármegelőzéshez

A törvénymódosítás révén a légköri aszály esetén is segítenek a gazdáknak

Adóalap-kedvezményben részesülnek azok a cégek, amelyek hozzájárulnak az országos jégkármegelőző rendszer működtetéséhez, és a légköri aszályra is lehet kapni kártérítést. Ezeket is tartalmazza a kártalanításról szóló törvénymódosító csomag, amelyet már az Országgyűlésben tárgyalnak.

Jelenleg az üzemi szinten bekövetkezett tizenöt százalékos kárérték (hozamérték-csökkenés) esetén kaphatnak kárenyhítést a mezőgazdasági termelők. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a Magyar Hírlapnak elmondta: az Országgyűlés előtt lévő törvénymódosító csomag értelmében akár egy növénykultúra tizenöt százalékot meghaladó hozamérték-csökkenése után is jár kárenyhítés. Ez sokkal kedvezőbb lesz a gazdálkodóknak. Hozzáfűzte: a jelenleg három megyében működő, a Földművelésügyi Minisztérium által támogatott talajgenerátoros jégeső-elhárítási rendszer pedig országos lesz, és elsősorban uniós forrásból valósul meg.

Az országos jégkármegelőző rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara építi ki. Ezt a rendszert elsősorban a Kárenyhítési Alap másfél milliárd forintos forrásából működtetik majd. Ez az egész nemzetgazdaság számára előnyös. Ezért azok a cégek, amelyek hozzájárulnak a működtetéséhez, társasági adóalap-kedvezményt kapnak a hozzájárulásuk ötvenszázalékos mértékéig. Feldman Zsolt jelezte: az agrártárca támogatja az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának azt a módosító indítványát, ami szerint a Kárenyhítési Alap forrásai között kell szerepeltetni a gazdasági társaságok önkéntes befizetéseit vagy a minisztériummal kötött megállapodást a jégkármegelőző rendszer működtetési forrásainak átadásáról.

Utalt arra, hogy a mezőgazdaság időjárásnak való kitettsége jelentős kockázati tényező a gazdálkodás jövedelmezősége szempontjából. A klímaváltozás hatásai szintén a mezőgazdaságot érintik leginkább, veszélyeztetve a gazdálkodók megélhetését, a lakosság biztonságos élelmiszerrel történő ellátását. Ezért az agrártárca folyamatosan fejleszti a hazai mezőgazdasági kockázatkezelési képességet. Az agrártárca az elmúlt években megfigyelhető hősokkok és az azokból adódó jelentős károk miatt törvénymódosítással kibővíti az aszálydefiníciót, az úgynevezett légköri aszály jelenségével. A jelenlegi, kizárólag a lehullott csapadékra reflektáló aszálydefiníció az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján kiegészül a hőmérséklettel és csapadékkal együttesen leírható aszályos esetekre is. A tervezett módosítás 2017. június 15-én lépne hatályba.

Feldman Zsolt megjegyezte: az agrárkár-enyhítési rendszer jelenleg a termelők és az állam hozzájárulásából képzett Kárenyhítési Alap forrásaiból működik. A tavalyi kárenyhítési kifizetések után 18,6 milliárd forint maradt az alapban. Idén a kárenyhítés fedezetét a 18,6 milliárd forint maradvány, valamint az ez évi termelői és a legalább ugyanekkora összegű állami hozzájárulás jelenti. Így az idén a kárenyhítési alap összege 27 milliárd forint körül alakulhat.


Csökkentené a hal áfáját a minisztérium

Az agrártárca kezdeményezi az étkezési és a telepítési célú hal áfájának csökkentését, mert ez fehérítené az ágazatot, és hozzájárulna ahhoz, hogy a halfogyasztás néhány év alatt a duplájára nőjön – mondta tegnap Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter egy Tisza-tavi rendezvényen. Fazekas a Magyar Hírlapnak tavaly decemberben úgy nyilatkozott: az áfacsökkentési tervek közül az egyik legfontosabb a halé, mert annak ára nagyon elszakadt a többi húsféleségétől.