Új nyomvonalon épülhetne meg a repülőtéri vasút
A megyeszékhelyekről is elérhetővé válna a légikikötő, és korszerűsödne a kisföldalatti is
A Budapest–Cegléd vonal része lenne a szintén kétvágányú, villamosított szakasz (Fotó: MH)
Elkészültek az engedélyezési tervek az új repülőtéri gyorsvasút megépítéséhez, jelenleg az engedélyezési eljárás, valamint a vasúthatósági jóváhagyás van folyamatban, ezeknek a megszerzése a tervek szerint év végéig megtörténik – értesült lapunk a beruházás lebonyolításával megbízott Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-től. Mint ismert, a kormány még tavaly év végén döntött arról, hogy a főváros és a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér között új vasúti összeköttetés létesüljön. A kormányhatározat arról rendelkezett, hogy új nyomvonalon – a Budapest-Cegléd vasútvonal részeként – épüljön egy kétvágányú, villamosított vasútvonal Kőbánya-Kispest és Monor állomások között, új repülőtéri megállóhellyel. Így az új vonalat a repülőtéri vonatok mellett az elővárosi ingajáratok és a távolsági gyorsvonatok is igénybe tudják venni. Ebből adódóan az új 100d vonallal együtt a vasút üzemeltetése lényeges költségnövekedés nélkül valósulhatna meg, és a repülőtéri 2A és 2B terminálokat közvetlenül a megyeszékhelyekről – Békéscsaba, Debrecen, Nyíregyháza, Szeged – Budapestre közlekedő Inter City (IC) vonatokkal is el lehet érni. Emellett a Kőbánya-Kispest és Monor között tervezett 22 kilométer hosszú, 120-160 kilométeres sebességre engedélyezett új pálya illeszkedik a távlati tervekben szereplő nagy sebességű vasút nyomvonalához is.
Pénz ugyanakkor még nem áll rendelkezésre az építkezéshez, így a szükséges engedélyek megszerzését követően szintén kormánydöntés szükséges a kivitelezés megkezdéséhez. A projekt előzetesen tervezett költségvetése százötvenmilliárd forint. Hazánk már pályázott az európai hálózatfinanszírozási eszköz forrásaira, ezt viszont az Európai Unió elutasította, részint a beruházás előkészítetlensége miatt.
Mint arról a NIF lapunkat tájékoztatta, az engedélyezési tervben négy vágány kialakítása szerepel az új repülőtéri megállóhelyen. Az új vonalon a közvetlen repülőtéri járatok mellett az elővárosi gyorsvonatok (zónázó járatok), és az IC-k közlekednének, a mindenhol megálló elővárosi szerelvények és az azokhoz hasonló menetdinamikájú tehervonatok a jelenlegi pályán. Előbbiek esetében viszont lehetőség lesz arra is, hogy Vecsést és Üllőt elkerüljék. Tehervonatok közlekedése viszont alapvetően nem tervezett az új vonalon, többek között a vasúti pálya magassági vonalvezetése és bizonyos szerelvények esetében a repülőtér biztonsági követelményei miatt. Mivel az új megálló a repülőtér alatt épül, a vonal lejtése kedvezőtlen lenne a nehézteher-vonatok számára.
A repülőtéri mellett jelentős vasúti projektek előkészítéséről döntött a kormány. A Magyar Közlönyben megjelent, hogy a kabinet engedélyezési tervek elkészítésére, valamint a beruházások előkészítésére 6,1 milliárd forintot különített el az idei költségvetésben. Mint azt az iho.hu hírül adta, a csomag összes eleme fővárosi, ám vegyesen nagyvasúti, helyi érdekű vasúti és a kisföldalattival kapcsolatos beruházásokat tartalmaz. A kormány a NIF-et bízta meg a Déli Összekötő vasúti híd átépítésével, ami tartalmazza Kelenföld és Ferencváros között egy új harmadik vágány építését, a Danubius és a Népliget-Fradiváros nevű megállóhelyek kialakítását. Ugyancsak a NIF-nek kell megterveznie a gödöllői, a csömöri, a ráckevei és a csepeli HÉV-ek felújítását. A MÁV Zrt.-re bízta a kormány a Budapest-Kelebia vasútvonal szakaszának nyomvonal-korrekcióját, a fővárosi önkormányzatnak pedig a kisföldalatti rekonstrukcióját és új járművek beszerzését kell előkészítenie.