Új, „magas nyomású” gazdasági időszak jön

Virág Barnabás szerint sikerült elkerülni hazánkban a deflációt (Fotó: Varga Imre)

Hatalmasat fejlődött Magyarország az elmúlt évek leforgása alatt, elég csak emlékezni arra, hogy már a világgazdasági válság előtt gyenge növekedési képesség és magas infláció jellemezte a hazai gazdasági folyamatokat. Ahhoz, hogy alapvetően megváltozzon a helyzet, nem szokványos jegybanki intézkedésekre, unortodox politikára volt szükség – jelentette ki a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tegnapi rendezvényén Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Ismertette, hogy az MNB egyfelől a más jegyban­kok által is használt kamatcsökkentést alkalmazta, másfelől pedig nem hagyományos eszközöket is bevetett. A vezető jegybankár utóbbiak között említette az MNB által bevezetett önfinanszírozási programot és a növekedési hitelprogramot. Míg az önfinanszírozási program kapcsán jelentősen mérséklődött a devizaadósság, addig a növekedési hitelprogramnak köszönhetően a hazai vállalkozások olcsó bankhitelekhez jutottak.

Virág Barnabás aláhúzta, hogy a világgazdasági válságot követően jelentősen megváltozott a jegybankok szerepe. Bár a fő cél továbbra is az árstabilitás elérése és fenntartása, eközben a gazdaságpolitikát is támogatja az MNB. Olyannyira, hogy a Morgan Stanley és a Goldmann Sachs globális pénzügyi szolgáltatók szerint a Magyar Nemzeti Bank az egyik legkreatívabb és leginnovatívabb jegybankká vált. Virág Barnabás felidézte, hogy pár év alatt a korábbi hétszázalékos irányadó ráta 0,9 százalékra csökkent, és ez az alacsony jegybanki kamatkörnyezet várható a továbbiakban is.

Az MNB ügyvezető igazgatója kitért arra is, hogy fontos eredménynek tartják az állampapírok hozamának csökkenését. Míg 2012-ben négy-öt százalékkal voltak magasabbak a magyar kötvényhozamok a lengyelekénél, addig jelenleg fej-fej mellett vagyunk. Ez nagy vívmány, hiszen Lengyelország magasabb értékű befektetési osztályzattal bír. A hozamszintek csökkenése pedig azért nagyon jelentős tétel, mert ezáltal olcsóbbá vált a magyar költségvetés finanszírozása is.

Virág Barnabás kitért arra, hogy idén a korábbi évekhez képest lassul ugyan a gazdasági növekedés üteme, ám a bővülést „nem kell még temetni”, hiszen számos szektor feljövőben van, és stabil alapját képezi a GDP gyarapodásának. Megemlítette, hogy a háztartások fogyasztása folyamatosan nő négy-öt százalékkal, a lakáspiaci tendenciák is biztatóak, miközben pedig az uniós források lehívása is felgyorsulóban van. A jegybank ügyvezető igazgatója rögzítette: a monetáris politikai eszközöknek köszönhetően sikerült elkerülni a deflációt, valamint intézkedéseiknek tulajdoníthatóan éves alapon 0,5-1 százalékot tudott a GDP-növekedéshez az MNB hozzátenni. A jegybankár szerint a következő időszakban „magas nyomású” gazdaság jön, s új gondolkodásmódra is szükség van a bérek és a versenyképesség területén.