Gazdaság
Új jegybanki program hitelezésösztönzésre
Akár négyszázmilliárd forinttal is nőhetnek a kisvállalkozások kihelyezései
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) célja, hogy a hazai vállalkozói szektorban öt-tíz százalékkal bővítse az éves hiteldinamikát a januárban induló növekedéstámogató programmal. A piaci hitelprogramban részt vevő pénzintézetek az új jegybanki eszközök igénybevételével számszerű hitelezési vállalást tesznek, amelynek révén az is világossá válik az MNB és a hazai pénzügyi vezetés számára, hogy melyek a magyar hitelintézeti piac aktív és passzív szereplői – jelentette be tegnap Nagy Márton, az MNB alelnöke.
A növekedéstámogató program első „lába” a növekedési hitelprogram kivezető szakasza, amely a korábbiakhoz képest csökkentett volumennel forintos és devizás pillérből áll, egyenként 300 milliárd forintos összeggel. A program keretében a kis- és közepes vállalkozások (kkv) januártól év végig köthetnek hitelszerződést. A forintos pillér keretében az MNB változatlanul nullaszázalékos kamat mellett biztosít refinanszírozást a hitelintézeteknek, amelyet legfeljebb 2,5 százalékos kamat mellett helyezhetnek ki. Ezenfelül szűkül a hitelcélok köre és egymilliárd forintra csökken a tízmilliárdos hitelösszeg.
A devizás pillérrel a hosszú lejáratú devizafinanszírozásban megfigyelhető piaci torzulást kívánja kezelni a jegybank, mivel a többségében devizabevétellel rendelkező vállalkozások eddig nem részesülhettek a programból. Az MNB ez esetben is nullaszázalékos kamat mellett nyújt forinthitelt, ezt azonban egy piaci árazású devizacsere-ügylet formájában euróra cseréli a devizatartalék terhére. A bankok ezeket a forrásokat is 2,5 százalékos kamat mellett adhatják tovább.
A hitelezési kockázatok csökkentését szolgálja a piaci hitelprogram, amely három részből áll. Első a jegybanki eszköztár kiegészítése hitelezési aktivitáshoz kötött kamatcsere-ügylettel és az ahhoz kapcsolódó betéti lehetőséggel. A másik az EU-s kötelezettségekhez képest egyéves türelmi időt jelentő banki tőkekövetelményekben megtestesülő ösztönzés, a harmadik pedig egy, a kkv-szektorra kiterjedő, vállalati hitelinformációs rendszer létrehozása.