Új Quaestor-törvény jöhet

Megsemmisítette tegnap az Alkotmánybíróság (AB) a Quaestor-törvény több kulcsfontosságú rendelkezését. Például azt, amelyik a kártalanítandók körét, illetve amelyik a kártalanítási alap létesítésének pénzügyi feltételeit határozza meg. Lenkovics Barnabás, az AB elnöke az MTI-nek azt mondta: ez nem jelenti azt, hogy a törvény alapvető célját alkotmányellenesnek ítélte volna a testület, a jogszabály körültekintő mérlegeléssel korrigálható. Hozzátette, a politika felelőssége, hogy alkot-e az alkotmányos elveknek megfelelő törvényt, amely nem tesz diszkriminatív különbséget a kártalanításra jogosultak között, illetve nem ró aránytalan, kiszámíthatatlan terheket a kártalanítást finanszírozó befektetési szolgáltatókra.

Lenkovics Barnabás rámutatott: a kisbefektetőknek tudomásul kellene végre venniük, hogy a brókercégek, befektetési szolgáltatók által ígért nagyobb hozamok nagyobb kockázattal is járnak, a bankok pedig a kisebb hozamokért cserébe nagyobb biztonságot nyújtanak.

A Liberálisok üdvözlik az AB döntését. Az LMP azt várja a kormányoldaltól, hogy átfogóan szabályozza a kérdést. Az MSZP elvárja, hogy a kormány minél hamarabb rendezze ne csak a Quaestor, hanem a Buda-Cash és a Hungária Zrt. károsultjainak helyzetét is. Az Együtt szerint a jegybanknak kell kifizetnie a károsultakat. A Magyar Bankszövetség pedig előremutatónak tartja a döntést.

Eközben az AB előtt tüntettek a károsultak teljes kártalanítást, a jogszabály végrehajtását és új törvény megalkotását követelve.