Transzatlanti kereskedelmi tárgyalások: Még élesek a viták

A vezető kormánypárti politikus hangsúlyozta: ismét felgyorsultak az egyeztetések a TTIP-ről az Atlanti-óceán két partján, és a magyar gazdaságnak összességében kedvező lehet a konstrukció. Azonban ezt ki kell várni: a pozitív foglalkoztatási és növekedési hatások ugyanis csak nyolc-tíz éves távlatban lesznek érzékelhetők.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára szerint most az európai nyomás az erősebb (Fotó: Horváth Péter Gyula)
– Mi áll a transzatlanti szabad kereskedelmi és befektetési partnerségről szóló tárgyalások középpontjában?

– Az áruk vámliberalizációja, a szolgáltatások és közbeszerzések piacra juttatásának javítása, a kereskedelmet és beruházásokat érintő szabályozási akadályok mérséklése és a szabályalkotási koherencia erősítése áll középpontban.

– Magyarország támogatja a TTIP-vel kapcsolatos tárgyalásokat?

– Magyarország a kezdetektől fogva támogatja az Európai Unió (EU) és az Amerikai Egyesült Államok közötti szabad kereskedelmi tárgyalásokat, amely a nyitott és külgazdaság orientált magyar gazdaság számára komoly előnyöket nyújthat. Általános elvárásunk, hogy egy olyan magas ambíciószintű kiegyensúlyozott megállapodás jöjjön létre, ahol a kölcsönös előnyökből, a kedvező kereskedelmi és foglalkoztatási hatásokból minden uniós tagállam és minden európai gazdasági szektor méltányosan részesül.

– Az EU és az Egyesült Államok szűk két éve kezdték meg a tárgyalásokat, amelyek elakadtak. Miért?

– A TTIP létrehozására indult egyeztetési folyamat 2014 őszére megtorpant. A lassulás az európai parlamenti választások és az Egyesült Államok belpolitikai eseményeinek tulajdonítható. De a felek között politikailag érzékeny piacnyitási témák és hátráltatták az ügyet. Ráadásul a kezdeti szakaszában még nem is körvonalazódtak, hogy a nagy piacnyitás mekkora nagyságú lehet az egyes gazdasági ágazatokban.

– Hogy látja a tárgyalások állását?

– Az európai nyomás egyre erősebb olyan értelemben, hogy az év végére kerüljön tető alá a megállapodás. Ez a mi véleményünk szerint nonszensz, több akadálya is van. Számos kérdés nincs kitárgyalva, és az Egyesült Államok még mindig nem teregette ki minden kártyáját, noha javult az átláthatóság ebben a témakörben. De mindig távol vagyunk attól, hogy minden adathoz hozzáférjünk.

– Nézzük a konkrét területeket. Hol tapasztalhatók éles viták Európa és Amerika között?

– Például a vitarendezési mechanizmusban, vagyis az ISDS-ben, amely a legizgalmasabb terület. Tudniillik az Egyesült Államok pressziót gyakorol az európai közösségre, hogy ha szabad kereskedelmi tárgyalások keretében felmerülő viták születnek az EU, az Egyesült Államok, valamint a nagy cégek között, akkor a vitarendezésre nem csak a nemzeti joghatóságok között, hanem úgynevezett nemzetközi választott bíróságok előtt is legyen lehetőség. Utóbbi pedig azért fura, mert az uniós országok az OECD-nek is tagjai, ugyanakkor az OECD-be való bekerülésükkor az egyik fontos szempont volt a korszerű, demokratikus jogrendnek történő megfelelés. Vagyis ezek az országok nemzetközileg is elismert, professzionális joggyakorlattal rendelkeznek, semmi nem indokolja azt, hogy kivigyék a nemzetközi vitákat az érintett országok nemzeti joghatóságai köréből.

– Egységes ebben a témakörben Európa?

– Számunkra meglehetősen fájdalmas, hogy fél évvel ezelőtt még az unión belül egyetértés volt, hogy prioritást kell adni a nemzeti joghatóságoknak. Két héttel ezelőtt, egy informális, ebben a témában folytatott tagállami találkozón, már érezni lehetett, hogy több nagy ország, nagy vállalatokkal rendelkező, erős gazdaságokkal bíró uniós tagállamok már az amerikai álláspont felé közeledik. Sőt némely tagország részéről már egyetértés van az amerikai megközelítéssel abban az értelemben, hogy a nemzetközi választott bíróságok jelentős szerepet kapnak majd a vitarendezési mechanizmusban.

– Eddig a németekkel „mozogtunk” együtt a különböző ügyekben, így ebben is. És most?

– A németek változtak, sokkal engedékenyebbek lettek az Egyesült Államok irányába ebben a kérdésben. De már a franciák, az olaszok és a spanyolok is a liberálisabb, megengedőbb álláspontot képviselik. Megosztottabbá vált a társaság, mint korábban volt. De az Európai Bizottság nevében tárgyaló Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosa is egyértelműen az amerikai szempontokat reprezentálja.

– Említette az európai nyomást a TTIP-ügyben, de miről beszélhetünk most, új kezdetről?

– Mi nem örülünk annak, hogy európai nyomásra felgyorsulnak a tárgyalások, mert nem túl szerencsés úgynevezett demande szerepet vinnie Európának akkor, amikor az Egyesült Államok leginkább a csendes-óceáni térséggel kötendő szabadkereskedelmi tárgyalásokkal van elfoglalva, és ez kap prioritást. Főleg azóta, amióta Kína is bekapcsolódott ebbe, nem titkolván, hogy hatalmas gazdasági potenciáljával uralni kívánja majd ezt a térséget. Minden jel szerint utóbbi megállapodás jelenleg fontosabb Amerikának, mint a transzatlanti egyezmény. Visszatérve a vén kontinensre, most az EU gyorsít, amely nem jelenti azt, hogy az év végére már létrejön a megállapodás.

– Apropó, 2016 végén elnökválasztás lesz az Egyesült Államokban. Ez a TTIP szempontjából mit jelenthet?

– Csak ismételni tudom, hogy a TTIP-hez hasonló méretű és jelentőségű, de jóval előrehaladottabb helyzetben lévő Csendes-óceáni Partnerség (Trans Pacific Partnership) szabad kereskedelmi megállapodás tárgyalásainak lezárása előnyt élvez az Egyesült Államok kormánya számára.

– Mi a TTIP-s menetrend?

– Ha létrejön a megállapodás, azt el kell fogadnia az Európai Bizottságnak, utáni az EU Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Egyesült Államok kongresszusának, az európai tagállamok mindegyikének, vagyis a magyar kormánynak és Országgyűlésnek is. Legalább egy fél év, de inkább egy esztendő, mire a tagállami nyelvek mindegyikére lefordítják, hitelesítik a dokumentumokat. Magyarán hosszú kifutású a projekt.

– Mit „nyert” eddig az egyeztetések során Európa?

– Európa gyakorlatilag a GMO-kérdést, vagyis a genetikailag nem módosított vetőmag-, növénytermesztési kötelezettséget a tagállamok megítélésére bízta. Mindez pedig azt is jelenti, hogy kikerült a GMO-mentesség kérdése a szabadkereskedelmi megállapodás témái közül. Nincs veszélyben tehát a GMO-mentesség, és joghatósága sincs egyetlen országnak sem arra, hogy a jelenlegi helyzeten negatív irányba változtasson rajta. Nálunk alaptörvényben kodifikált tényezőről van szó. Kikerült a hormon kezelt állatok ügye is a TTIP-ből, továbbá az agrártámogatások témaköre sem szerepel már a tárgyalásokban. Korábban pedig kikerült a vitából az audiovizuális szolgáltatások köre.

– Milyen szerepe volt Magyarországnak eddig a tárgyalásokban?

– Komoly szerepünk volt, és az is nyilvánvaló, hogy Európa és Magyarország nem fogja feladni azokat a védővámokat, amelyek az állatjóléti intézkedésekre vonatkoznak. Míg Európában előírják az állattartási szabályokat, nagyon szigorúan, addig a tengerentúl lazábbak az előírások, és ezáltal a termékek előállítása olcsóbb. Érdekünk fűződik ahhoz, hogy az állatjóléti rendszer megmaradjon, miután ennek köszönhetően az élelmiszerproduktumok, a végtermékek nagyon magas színvonalúak.

– Milyen pozitív gazdasági hatásokkal járhat a TTIP?

– Készült 2013 novemberében egy kormányzati hatástanulmány, amely nem valódi hatástanulmány, hiszen nincs szabad kereskedelmi megállapodás. Csak tárgyalások vannak. Tehát a szóban forgó elemzés inkább csak egy becslés, előrejelzés, felmérés. Ebben neves közgazdászok úgy vélekedtek, ha sikerül a megállapodást úgy tető alá hozni, hogy valóban egy kölcsönös előnyökre épülő, előnyöket tartalmazó, egy piaci átjárást biztosító, közös piaci rendszert képező megállapodás jön létre, akkor arra lehet számítani, hogy Magyarországon ez munkahelyek teremtését jelenti. Mintegy 10-15 ezer új állás jöhet létre 8-10 év távlatában.

– Mekkora ütemben tud majd gyarapodni a gazdasági teljesítmény?

– A GDP-növekedést 0,5-0,6 százalékos mértékben, ugyancsak 8-10 éves távlatban, emelheti meg. Ezek persze számok, amelyek azt jelentik, hogyha létrejön az egyezmény, Európa képes lesz megőrizni versenyelőnyét.

– Globálisan mi a tétje a TTIPP-nek?

– Az unió és az Egyesült Államok a világ GDP-jének a 46 százalékát, vagyis gyakorlatilag a felét adja. Ez azt jelenti, ha a 800-820 milliós lakosságot helyezzük szembe a világ többmilliárdos populációjával, egyértelmű a domináns gazdasági előny. Az európaiak, az EU Amerikával szemben egy jelentős kereskedelmi többlettel rendelkezik. Évi százmilliárd dolláros EU-többlet van ebben a kereskedelmi relációban. Ilyen megközelítésből Magyarország pozíciói is erősek. Az EU-val szemben 2010 óta 9-10 milliárd eurós többlettel rendelkezik hazánk. Nem vagyunk mi elveszettek a globális pozícióban, és meglehetősen erős tárgyalópartnerek tudunk lenni.

– Már elnézést, de ez minden? Átalakulóban ugyanis a világgazdaság.

– Tény, hogy a világgazdasági növekedés súlypontja a következő években nem Európában lesz, ezért az EU számára is különösen fontos a piacok keresése és szövetségek megkötése. Egy átfogó EU–amerikai megállapodás további előnye lenne, hogy globális sztenderdeket is teremthet.

– Az LMP által kezdeményezett, a témában rendezett parlamenti vitanap arra világított rá, hogy félelmek és irracionális dolgok kísérik a szabad kereskedelmi tárgyalásokat. Mit tesznek ez ellen?

– Akár jogosnak is lehet tartani a társadalomban a transzatlanti piacnyitási tárgyalásokkal kapcsolatos aggodalmakat, de semmi helyük az irracionális és megalapozatlan félelmeknek. Mind ez idáig negyven szakmai, civil szervezettel egyeztettünk, és szeretnénk tovább társadalmasítani a folyamatot. A közvéleményt alaposan tájékoztatva, más civil- és szakmai szervezetek álláspontját kikérve, megismerve.