Tőzsdére vinnék az állami cégeket

Az elmúlt időszakban több nagy cég is a  tőzsde elhagyása mellett döntött, lásd Egis vagy Danubius, miközben az új bevezetések száma elenyésző volt. Amennyiben az állam a BÉT többségi tulajdonosává válna és a nagy állami cégek részleges privatizációjára kerül sor, az lökést adna a tőzsdei forgalomnak és és további cégek piacra lépését is segítené.

Az interjúban Windisch egyértelműen jelezte, hogy az MNB növelni kívánja részesedését a Budapesti Értéktőzsdében és a cél a többségi tulajdonrész megszerzése. A pesti börze jelenlegi többségi tulajdonosa az osztrák CEESEG AG Holdingnak.

Jegybanki vezetők korábbi interjúkban már elismerték, hogy folynak tárgyalások az osztrákokkal. Windisch eglátása szerint a tőzsde akkor tud egészségesen működni, ha a legnagyobb szereplők - akár a kibocsátók, akár a befektetési szolgáltatók - megjelennek a piac irányításában és tulajdonosként részt vesznek a munkában.

A pénzügyi szektorban "rendszerszintű problémákat nem látunk, tehát alapvetően biztonságosnak tekintem. Felelős felügyeleti vezetőként mégis inkább csak annyit állíthatok, hogy az esetleges jogsértések, visszaélések, meg nem engedett kockázatok az új módszertanunkkal hamarabb és könnyebben feltárhatók" - fogalmazott Windisch László a lapnak.

Hozzátette: a brókerügyekben a legnagyobb gondot az okozta, hogy ezek a társaságok tizenöt évig tudtak háborítatlanul működni, ennyi időn át halmozták fel a tetemes hiányt. Ugyanakkor a kisbefektetői bizalom visszanyerésének jeleként említette, hogy az ügyfélértékpapírok állománya csaknem hét százalékkal emelkedett az elmúlt fél évben, és a befektetők száma is nőtt.

Megjegyezte azt is, hogy a követelésvásárlókra vonatkozó szabályok újrakodifikálására egyeztetést kezdeményeztek az érintett minisztériumokkal. Szólt arról, hogy elkészült egy új értékpapírosítási törvényjavaslat is.