Gazdaság

Tőzsdefejlesztés londoni kapcsolattal

Egyre inkább a tőkepiac felé fordulnak a vállalatok, és a börzéről történő forrásbevonás bővülést, valamint fejlődést is jelent

Miközben tendencia, hogy a vállalatok egyre inkább a tőkepiac felé fordulnak a finanszírozásukban, új jelenség, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv) is egyre nagyobb számban finanszírozzák magukat a tőzsdéről. A kkv-k fejlesztése érdekében a londoni tőzsde vállalkozásfejlesztési programjával, az Elite-tel együttműködve indítja el vállalatfinanszírozási projektjét a pesti börze.

konf
Nagy Márton, Végh Richárd és Luca Peyrano a konferencia szünetében a két ország eltérő tapasztalatairól is szót ejtett (Fotó: Hegedüs Róbert)

Célunk, hogy a hazai kis- és középvállalkozások és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) egymáshoz közeledjen, a BÉT is érdekelt abban, hogy minél több kkv finanszírozza magát a tőkepiacról, s megjelenjen a parketten – hangsúlyozta tegnap Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a BÉT elnöke a börze konferenciáján. A tőzsde vezetője kitért arra is, hogy a napokban megrendezett EBRD-konferencia tanulsága is az, hogy a vállalatok egyre inkább a tőkepiac felé fordulnak a finanszírozásukban, eközben új jelenség, hogy a kis- és középvállalkozások is egyre nagyobb számban finanszírozzák magukat innen. Nagy Márton aláhúzta: az új gazdaságban a tőkepiacoknak egyre nagyobb jelentőségük lesz, ezt a kormány többek között a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap felállításával is támogatja, de fontos mérföldkő az is, hogy nemzetközi vállalatfinanszírozási képzés veszi kezdetét a londoni tőzsdecsoport (London Stock Exchange Group) vállalkozásfejlesztési programjával, az Elite-tel együttműködve. A jövőre induló program a hazai gazdasági szempontok és szabályozás figyelembevételével nemzetközi színvonalú képzést nyújt a tervek szerint a kis- és közepes cégeknek, hogy segítse őket a tőkepiaci forrásbevonás lehetőségeivel. Az elképzelések szerint minden évben húsz társaságnak lesz lehetősége elindulni az innovatív növekedési pályán, amelynek időtartama megközelítőleg 24 hónap.

Luca Peyrano, az Elite vezérigazgatója ismertette, hogy Európa-szerte hasonló fejlődési keretet kell kínálni a kkv-knak, amelyekből több mint félmillió működik Magyarországon, ezek a vállalatok hasonló problémákkal, kérdésekkel szembesülnek, mint más európai országok kis- és közepes vállalatai.
Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója a fentiekhez hozzátette: a kétéves képzés húszezer euróba kerül majd a részt vevő cégeknek, de ehhez próbálnak állami támogatást szerezni. Kiemelte továbbá: az elmúlt egy évben kedvező volt a csillagok állása a magyar tőzsdén, a BUX-index történelmi magasságba emelkedett, idén az Eximbankéval együtt már négy kötvénykibocsátás volt, és két nyilvános részvénykibocsátás – Duna House, Alteo – is megvalósult, ennek ellenére nem lehet hátradőlni. Az Elite program kapcsán azt nyomatékosította, hogy a magyar vállalatok egy nemzetközi cégközösségbe, hálózatba csatlakozhatnak be, hozzájuk hasonló vállalatok pozitív példáival ismerkedhetnek meg. Úgy fogalmazott: ez hasonló ahhoz, mintha egy MBA-oktatásba iratkozna be a cég, kétéves a képzés, ahol pénzügyi ismeretek, vállalatértékelés, üzleti modellek megismerése, üzleti terv felépítése, részvénykibocsátási (IPO) szimuláció a program része, de konkrét befektetőkkel is találkoznak a vállalatok.


Az Elite program lényege:

- Hozzáférés tanácsadók, befektetők, szakértők, vállalkozók és tőzsdei vállalatok nemzetközi hálózatához
- Olyan befektetői közösséggel történő elköteleződés, amely különböző forrásokból segít a tőkebevonásban
- Részvételi lehetőség olyan rendszerben, amely támogatja és segíti az innovációt, vállalkozást és növekedést
- Szakértői segítség a megalapozott üzleti és finanszírozási döntések meghozatalához
- Lehetőség a párbeszédre, a tapasztalatok megosztására hasonló célokkal rendelkező vállalatok között


Felpörgetheti év végére az egyre jobban élénkülő fogyasztás a növekedést
2 perces interjú: Nagy Márton tőzsdeelnök, MNB-alelnök

– Mit szól a jegybank a friss GDP-számhoz? A harmadik negyedévben csak két százalékkal bővültünk, ami jelentős visszaesés.

– Egyfelől túl korai lenne hosszú távú következtetéseket levonni a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt harmadik negyedéves GDP-növekedési számból, másfelől pedig az adatokat nagyon óvatosan kell nézni, mert az ipari termelés nagyon változékony, miközben a mezőgazdasági termelés és a háztartások fogyasztása a várakozásoknak megfelelően teljesít.

– Így aligha jön össze a jegybanki éves 2,8 százalékos GDP-előrejelzés, nem?

– Az év hátralévő részében, vagyis a negyedik negyedévben a „húzóágazatok” közül a fogyasztás élénkülése nagyon erős lehet, mármint az utolsó hónapok teljesítményére vonatkozóan.

– Felülvizsgálják az idei éves növekedési tervüket?

– A Magyar Nemzeti Bankban már készül a decemberi inflációs jelentés, amelyet az év utolsó napjaiban publikálunk. Az inflációs jelentésben pedig az MNB friss makrogazdasági prognózisa is megjelenik.