Továbbra is mérséklődik az infláció

Az üzemanyagok árának csökkenése okozta a rendkívüli inflációcsökkenést (Fotó: Kövesdi Andrea)

Novemberben kizárólag az üzemanyagok árának mérséklődése okozta a rendkívüli csökkenést havi bázison – mondta Mináry Borbála, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője. Közölte, fogyasztói árak novemberben átlagosan 0,7 százalékkal voltak alacsonyabbak mint egy évvel korábban, míg októberhez képest 0,4 százalékkal mérséklődtek. Az előző hónaphoz képest az éves árcsökkenés 0,3 százalékponttal gyorsult. Mint mondta, már hatodszor fordult elő az idén, hogy éves összevetésben negatív előjelű a fogyasztói árindex, de ez nem nevezhető általánosnak minden főcsoportban, így nem defláció – tette hozzá. Ezt megelőzően 1963-ban volt példa hasonló mértékű éves árcsökkenésre.

Londoni elemzők félszázalékos éves árcsökkenésre számítottak.

Nincs még defláció Magyarországon, az egyszeri tételek nélkül számított maginfláció pozitív, így korai deflációs veszélyről beszélni – mondták a távirati irodának makrogazdasági elemzők. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében kiemelte: az alacsony infláció legfőbb nyertesei a családok mellett leginkább a nyugdíjasok, hiszen a bérekkel együtt a nyugdíjak vásárlóértéke is nő. A rezsicsökkentések, valamint az élelmiszer- és energiaárak hatását kiszűrő maginfláció magasabb, de szintén mérsékelt árdinamikát jelez (másfél százalék) – jegyzi meg az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A rezsicsökkentések mellett az Európa-szerte tapasztalt alacsony inflációs környezet is hatott a magyar árak alakulására, és októberben tovább mérsékelte az inflációt a kőolaj világpiaci árának csökkenése. A következő hónapokban lassan gyorsuló inflációra számít az NGM: várakozása szerint az árnövekedés jövőre is mérsékelt, de az ideinél magasabb lesz, 1,8 százalék.

Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője elmondta: megfelelt a várakozásaiknak az októberi adat. Az Erste arra számít, hogy decemberben lesz először pozitív inflációs mutató (fél százalék), ami azonban jövőre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) céljáig is nőhet az adóemelések (alkoholos termék, élelmiszerek ellenőrzési adó, elektronikus útdíjemelés), továbbá az alacsony élelmiszerár-bázis, a kikerülő rezsicsökkentések és a forintgyengülés miatt. Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője kiemelte: a maginfláció másfél százalékos volt októberben, vagyis lényegében stagnált. Ez azt jelzi, hogy nincs inflációs nyomás a gazdaságban, amely megnöveli az esélyét, hogy az MNB hosszú távon alacsonyan tartsa az alapkamat mértékét.

Már javul az építőipar eredménye

A 2013-as elrugaszkodás után az idén már növekedésnek indult az építőipar – hangsúlyozta tegnap Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége megalakulásának huszonöt éves jubileumi közgyűlésén – írta az MTI. Varga Mihály kiemelte, az építőiparra is hatással lesz, hogy a 2020-ig rendelkezésre álló uniós támogatásból és nemzeti önrészből, együtt 12 ezer milliárd forintból 360 milliárd jut a kis- és középvállalkozások technológia fejlesztésére és kapacitásbővítésére.