Gazdaság

Továbbra is lendületben a magyar gazdaság

Balogh László: Az uniós szinthez képest is kimagasló a hazai növekedés

A magyar gazdaság változatlanul lendületesen teljesít, a fő hajtóerő a belső fogyasztás és a belső kereslet - mondta Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán a legfrissebb statisztikai adatokra reagálva.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) volumene a harmadik negyedévben 3,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a második becslés 0,3 százalékponttal magasabb növekedést mutat a november 14-én közölt első becslésnél, amit elsősorban a piaci szolgáltatások vártnál kedvezőbb teljesítményével magyarázott a hivatal. 

Év végére a GDP további gyorsulására számít a tárca

Balogh László hozzátette: a lendületes növekedés a következő hónapokban emelkedni fog, az év végére a GDP további gyorsulására számít a tárca. Kiemelte: a gazdaság egészségesen fejlődik, a növekedéshez elsősorban az ipar, az építőipar, a lakásépítések és a beruházások teljesítménye járult hozzá.

Az uniós szinthez képest is kimagasló a hazai növekedés

A beruházások több mint 20 százalékos növekedése azt mutatja, hogy a kormány otthonteremtő programjai jól működnek, ezek is segítik a GDP növekedését, továbbá az uniós pénzek felhasználásának növekedése, és a nagyvállalatok kapacitásbővítő beruházásai is a gazdasági növekedést támogatják. Uniós szinten 2,5 százalékos volt a növekedés, ehhez viszonyítva a 3,9 százalékos magyar növekedést kimagaslónak nevezte. A kelet-közép-európai országok az EU átlagánál lényegesen gyorsabban fejlődnek - mutatott rá.

A bérmegállapodás hatása a fogyasztás bővülésén is érezhető

Kitért arra is, hogy a kiskereskedelem, a fogyasztás jelentősen hozzájárul a GDP növekedéséhez, az ágazat 52. hónapja folyamatosan bővül, a hatéves bérmegállapodás által lehetővé tett béremelkedés eredménye jelentősen megjelenik a fogyasztásban. A november-decemberi kereskedelmi forgalom mindig erős, a dinamika az év utolsó két hónapjában tovább emelkedik, ami a GDP-ben is megjelenik majd - vélekedett.

Az elemzőket meglepte a harmadik negyedévi GDP-adat jelentős korrekciója

Meglepőnek és nagy arányúnak találták az elemzők a harmadik negyedévi GDP növekedési adat 0,3 százalékpontos pozitív korrekcióját 3,9 százalékra, és továbbra is kételkednek abban, hogy az idei gazdasági növekedés üteme elérné a 4 százalékot.

Kovács Árpád: Biztosnak látszik a négy százalék körüli növekedési trend
A négy százalék körüli gazdasági növekedési trend biztosnak látszik, ez az európai átlagos növekedésnél másfél-kétszer nagyobb - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedden. Megjegyezte, hogy a magyarországi konjunkturális kilátásokat a német vállalatok soha nem látták ilyen jónak, a német növekedés viszi magával a magyar konjunktúrát.
A növekedés összetételéről elmondta: a külkereskedelmi számok alapján minden indok megvan a kapcsolatok diverzifikálására, a keleti vagy déli nyitásra, hogy több lábon álljon az ország. Magyarországon a növekedés erőteljesen kapcsolódik Németországhoz és az európai trendekhez, de egyre nagyobb arányban kapcsolódik a távol-keleti piacokhoz, és azokhoz a területekhez, amelyekhez Magyarországnak tradicionális partnerérdekeltsége volt.
Kiemelte: jelentős a magyar tőkeexport a környező országokban és távolabb is, ezen a területen kapcsolataiban erősödő, felfelé mutató a trend, aminek megvannak a költségvetési összefüggései.
Kovács Árpád szerint az idei költségvetés eddig a tervek szerint halad, az uniós módszertan szerinti úgynevezett eredményszemléletű elszámolás a tervezettnél még jobb is lehet, 2-2,4 százalék közé várható.
Egy területen van eltérés: a magyar állam meghitelezte az uniós projekteket, hogy azok ne akadjanak meg, ezért a pénzforgalmi szemléletű elszámolások miatt a hiánymutató rosszabb lesz. Ezek a pénzek azonban meg fognak térülni, és addig sem állnak le a projektek - fejtette ki Költségvetési Tanács elnöke.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője meglepetéssel fogadta, hogy a KSH jelentősen változtatott az előzetesen közölt harmadik negyedévi GDP-adaton. Bár a negyedik negyedévben a növekedés üteme elérheti a 4,2 százalékot, és a harmadik negyedévi pozitív revízió is a gazdaság lendületét jelzi, az elemző arra számít, hogy az év egészében - ha minimálisan is -, de 4 százalék alatt marad a GDP-növekedés.

A beruházások húzták a bővülést

A harmadik negyedévi növekedést a várakozásoknak megfelelően a beruházások húzták, amelyek mögött az uniós projektek felpörgése, a feldolgozóiparban tapasztalt beruházások, illetve a lakáspiac húzódik meg - elemezte a friss adatokat. A fogyasztás dinamikus növekedését pedig szerinte elsősorban a természetbeni társadalmi juttatások jelentős emelkedése hajtotta és felhívta a figyelmet arra, hogy a háztartások tényleges fogyasztása 2006 óta nem látott mértékben 2,7 százalékponttal segítette a GDP-növekedését. A termelési oldalon a szolgáltató szektor volt messze a legfőbb mozgatórugó, de némi javulást mutatva az ipar is hozzájárult a növekedéshez.

Ugyanakkor a nettó export ilyen mértékű (3,2 százalékpontos), növekedést visszafogó hatására 2003 eleje óta nem volt példa. Bár az export dinamikájának mérséklődésére számítani lehetett, a nettó export ilyen erőteljes növekedést fékező hatása mögött egyértelműen a vártnál is erősebb belső kereslet importot felpörgető hatása áll - fejtette ki az ING vezető elemzője.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is meglehetősen nagynak ítélte a revízió mértékét és arról számolt be, hogy az új GDP adatok fényében felülvizsgálták növekedési előrejelzésüket: a 2017-re vonatkozó korábbi 3,7 százalékos becslésüket 3,9 százalékosra emelték, jövőre pedig 3,5 százalékos növekedést várnak.

A harmadik negyedéves GDP adatok alátámasztották azt a várakozást, hogy a keresleti oldalt elsősorban a háztartások fogyasztása, valamint a beruházások hajtották, míg a termelési oldalon a szolgáltatások, az ipari termelés, valamint az építőipar jelentették a növekedés forrását. A belső kereslet érdemi erősödésével az import is látványosan felpörgött, egyértelműen gyorsabban nő, mint az export - tette hozzá.

A szolgáltatások jelentik a növekedés egyik motorját

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint is meglepő volt a KSH korrekciója.  Az adatokat kommentálva kifejtette: arra számítani lehetett, hogy a növekedés egyik motorját a piaci szolgáltatások jelentik.

Az ágazaton belül a kereskedelem, valamint a vendéglátás és a szálláshely- szolgáltatás produkált komolyabb növekedést, éves összevetésben összesen közel 7 százalékos volt a bővülés ezekben az alágazatokban. A szolgáltatásokon belül még az információ, kommunikáció is kiugrón jól teljesített, ezek ugyanis több mint 8 százalékos pluszt értek el.