Gazdaság
Tovább nőtt a szálláshelyek forgalma
Jelentősebb méreteket ölt az Airbnb és az optimizmus a fővárosban
Az év kilencedik hónapjában 523 ezer külföldi és 487 ezer belföldi vendég 1,349, illetve 1,054 millió éjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A külföldi vendégek száma az augusztusi 3,3 százalékos növekedést követően 7,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a belföldi vendégek számában 4,7-ről 15,4 százalékosra gyorsult az éves növekedés üteme.
Csehországból érkezett turisták 13,2, az osztrákok 15,4, a lengyelek 11,7 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, mint tavaly szeptemberben. A németországi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma stagnált (0,3 százalékkal csökkent), az Egyesült Királyságból 1,1, az Egyesült Államokból érkezett vendégek 0,8 százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltöttek el a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken.
A kereskedelmi szálláshelyek folyó áron számolt bruttó árbevétele 8,4 százalékkal nőtt és 38,567 milliárd forintot tett ki. Ebből a szállásdíjbevételek 8,2 százalékos növekedéssel 23,067 milliárd forintot értek el. A vendéglátásból eredő bevételek 6,6 százalékos éves növekedéssel 7,865 milliárd forintra rúgtak szeptemberben.
A szállodák szobakihasználtsága 2,7 százalékponttal, 63,1 százalékra nőtt. Az egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj bevétel valamivel meghaladta a 12 ezer forintot, 6,7 százalékkal emelkedett tavaly szeptember óta.
Széchenyi Pihenőkártyával a kártyatulajdonosok 16 százalékkal többet költöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. A működő kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján 2123 egység fogadott el pihenőkártyát, 1,1 milliárd forint értékben.
Megduplázódott a közösségi szálláshely kapacitás Budapesten
Egyre jelentősebb méreteket ölt a közösségi szálláshely-szolgáltatás a turisztikai piacon. A BDO Magyarország tanácsadó cég elemzése szerint 2010 és 2015 között Budapesten megduplázódott a közzösségi szálláshely kapacitás, míg az Airbnb felületén mért vendégforgalom mintegy 6-szorosára nőtt, miközben a szállodai kereslet csak 40 százalékkal emelkedett.
Az MTI-nek csütörtökön eljuttatott elemzésben kiemelik: Budapesten a közösségi szálláshelyeken tavaly 2,2 millió vendégéjszakát regisztráltak, míg a szállodákban közel 8 milliót. A számok alapján a piac 20 százaléka dinamikusan növekvő arányban a közösségi portálokon értékesített magánszálláshelyeken realizálódik. Budapesten, az airdna.co adatai alapján csaknem 4800 aktív vendéglátót tart nyilván az Airbnb, melyből 1200 több egységgel is rendelkezik. Ez a szám egyhetede a Párizsban és harmada a Barcelonában működő ilyen létesítményeknek. Budapesten a szabadidős turisták jelentős aránya miatt a közösségi szálláshelyek komoly konkurenciát jelentenek kivált a középkategóriás hoteleknek, vendéget vonnak el a szállodáktól és ennek a szállásadók és érdekképviseleti szerveik hangot is adnak - mondta Hegedűs Attila, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Kft. ügyvezető partnere.
Az elemzés szerint New York már intézkedéseket is foganatosított, maximalizálták az Airbnb részére kiadható napok (30 nap), illetve az egy kézben koncentrálódó egységek számát. Budapesten is működnek olyan cégek, amelyek már akár 10-15-nél is több lakást adnak ki és iparszerűen akár komplett lépcsőházakat is üzemeltetni képesek. Egy hotelben, legyen az 20-50 vagy 100 szobás, rengeteg műszaki, biztonsági és más hatósági előírásnak kell megfelelni az üzemeltetési szabályokkal együtt, míg egy lakóépület vagy lépcsőház üzemeltetésének nem. Szakértők szerint a megoldás érdekében ezért egyre inkább egyenlő feltételrendszert, tisztességes versenyt és átlátható viszonyokat kellene teremteni.
Nőtt a fővárosi lakáspiacon az optimizmus
Tovább javultak a fővárosi lakáspiaci várakozások a GKI Gazdaságkutató Zrt. októberi felmérése szerint, Kelet-Magyarországon kissé javuló, Nyugat-Magyarországon pedig kissé romló piaci helyzetet várnak a következő egy évben az ingatlanos vállalkozások - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel csütörtökön.
A teljes ingatlanpiaci várakozásokat jelző GKI-MGYOSZ fővárosi ingatlanpiaci indexe 4 ponttal magasabb az előző negyedévinél, míg az ország egészére vonatkozó jelzőszám gyakorlatilag megegyezik a júliusi számmal. Az egy évvel ezelőtti értékeket az előbbi 10, az utóbbi 7 ponttal haladja meg.
Az elemzés szerint a kilátások javulása Budapesten a pesti belváros és zöldövezet, valamint a panellakások esetében következett be. Kelet-Magyarországon a családi házak kivételével kissé javultak a várakozások, ugyanakkor a nyugati országrészben a panellakások kivételével kedvezőtlen irányú változás volt.
A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások alig változtak az előző felméréshez képest. A biztos szándékú körben 16 százalékos csökkenés, a valószínű szándékú körben 8 százalékos növekedés következett be. Ez a kisebb elbizonytalanodás egyfajta negatív korrekciót jelent, a korábbi, jelentős lelkesedés kicsit csökkent, de a pozitív tendencia továbbra is érezhető.
A GKI adatai szerint a lakásvásárlási hajlandóság 8 éves csúcson áll, hasonlóan kedvező adatok 2008 végén voltak regisztrálhatók. A lakásfelújításra és korszerűsítésekre vonatkozó kilátások esetében elég komoly visszaesés következett be az egy negyedévvel ezelőtti felmérés eredményeihez képest. Az ilyen akciókra biztosan vállalkozók aránya 28, a valószínűleg vállalkozóké 2 százalékkal csökkent. Éves visszatekintésben az előbbiek száma 24 százalékkal csökkent, az utóbbiaké viszont 25 százalékal növekedett - azaz összességében még így is pozitív a kép.
A használt lakások várható áremelkedési ütemét illető várakozások Budapesten lényegében megegyeznek az egy negyedévvel ezelőttivel: áremelkedésre a felmérést követő egy évben a válaszadók 28 százaléka, kisebb-nagyobb árcsökkenésre pedig 19 százalékuk számít.
A GKI telekpiaci indexeinek értéke októberben a fővárosra vonatkozóan 4, az ország egészét illetően 5 ponttal emelkedett az előző felméréshez képest. Így az országos index csaknem visszatért a fél évvel ezelőtti szinthez, a fővárosi még kissé elmarad attól. A várható eladási árakra vonatkozó várakozások nem sokat változtak. A kapott válaszok alapján a következő 12 hónapban 3-6 százalékos áremelkedés valószínű a telekpiacon.
Az irodapiaci kilátások az elmúlt két évben elég hullámzóan alakultak, nincs határozott tendenciájuk. 2016 októberében a GKI irodapiaci indexeinek értéke a fővárosra vonatkozóan gyakorlatilag nem változott, az ország egészére vonatkozóan viszont 4 ponttal csökkent.
Az októberi felmérés során 110 ingatlanokkal foglalkozó cég, valamint 1279 vállalat válaszolt, a lakossági minta pedig reprezentatív, ezerfős volt. A felmérés az idei évtől a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) támogatásával készül.