Tovább nőtt a kereskedelmi mérlegtöbblet

A kereskedelmi mérlegtöbblet júniusban 584 eurót tett ki, 79 millióval többet, mint a múlt év azonos hónapjában.

Az első fél évben 4,4 százalékkal haladta meg az euróban mért export az egy évvel korábbit, míg az import 4,3 százalékkal nőtt, az így kialakult 3,284 milliárd euró exporttöbblet 187 millió euróval nagyobb az egy évvel korábbinál, annak ellenére, hogy a hat hónapból háromban - márciusban áprilisban és májusban - a behozatal éves növekedési üteme nagyobb volt, mint az exporté.

A korrigált júniusi adat a féléves számokat is javította az előzetesen jelzett 4,2 százalékos export és 3,9 százalékos import növekedéshez képest.

Az első fél évben az import forintban mért árai 0,3 százalékkal csökkentek az exportárak 0,1 százalékkal emelkedtek, azaz a cserearányok 0,4 százalékkal javultak. A múlt év első feléhez képest a forint az euróval szemben 3,7 százalékkal leértékelődött, míg a dollárral szemben 0,7 százalékot erősödött.

A KSH megjegyezte, hogy a külkereskedelmi forgalom volumenét tekintve exportban a második, míg importban az első negyedév mutatott erőteljesebb dinamikát. Kivitelben a legnagyobb súlyt képviselő közúti járművek mutatta a legnagyobb, másfélszeres volumennövekedést a személyautók világpiaci keresleti növekedésének köszönhetően - közölte a KSH. Az alkatrészek és tartozékok importja ehhez kapcsolódóan harmadával nőtt a múlt év azonos időszakával összevetve - emelte ki jelentésében a hivatal. A közúti járművek exportja 42,3 százalékkal haladta meg euróban a tavaly első félévit, míg az import 30,0 százalékkal nőtt.

Euróban a gépek és szállítóeszközök árufőcsoportja 5,9 százalékos exportnövekedést regisztrált, a feldolgozott termékek kivitele 3,6 százalékkal az élelmiszereké 3,3 százalékkal nőtt.

Behozatalban az élelmiszerek 7,3 százalékos importnövekedése mutatta a legnagyobb emelkedést, míg az energiahordozók importja 4,2 százalékkal elmaradt a tavaly első félévitől, miközben a forintárak 4,7 százalékkal estek. A villamos energia importja euróban 8,9 százalékkal nőtt, a gáz behozatala euróban 5,3, a kőolaj és olajtermékek behozatala 5,7 százalékkal elmaradt a tavalyitól, a szén- és kokszimport 16,7 százalékkal esett.

Az év első felében az export 79, az import 75 százaléka bonyolódott le a többi EU-tagállammal, a kiviteli többlet 632 millióval 4,329 milliárd euróra csökkent a múlt év első feléhez képest, mert az import 10,3 százalékos növekedési üteme euróban jóval meghaladta az export 6,7 százalékos mértékét. Az EU-n kívüli országok relációjában viszont 818 millió euróval, 1,045 millióra csökkent a deficit.

A statisztikai hivatal most jelentette a tavalyi külkereskedelmi termékforgalom felülvizsgált adatait is, miszerint az export 425 millióval kevesebb, az import 29 millió euróval nagyobb lett a korábban ismertnél. Ennek megfelelően a tavalyi kereskedelmi mérlegtöbblet 453 millió euróval kisebb, 6,555 milliárd euró lett.

Jelentősen korrigálta a külkereskedelmi egyenleget a statisztikai hivatal az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akik egyetértettek abban, hogy az idén csökkenhet a külkereskedelmi mérleg többlete. Az ING Bank szerint 5,4 milliárd euróra, az Erste Bank szerint pedig 6,85 milliárd euróra süllyedhet az aktívum.

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője rámutatott: jellemzően az importra vonatkozó statisztikákat emelte meg a KSH, ami összhangban áll a belső kereslet élénkülésével. A külkereskedelmi egyenleg lassú romlása várható, így az aktívum az idei évben 5,4 milliárd euróra süllyedhet - tette hozzá. A 2014-es választási év, annak minden jellemzőjével együtt: a reálbérek dinamikusan növekednek, emellett pedig a háztartási optimizmus is magasabb az elmúlt években regisztrált szintnél. A bértömeg óvatos becslések szerint is 6-8 százalékkal emelkedik, a beruházások felfutása szintén fűti a behozatalt - fűzte hozzá. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a KSH nem csupán az utolsó hónap adatát vizsgálta felül, amiről mindössze előzetes becslés állt rendelkezésre, hanem egészen áprilistól érdemben csökkent az aktívum: áprilisban 629 millió euróról 537 millióra, májusban 410 millió euróról 291 millió euróra. 
Kitért arra, hogy ezzel szemben a kivitel növekedésében jelentős lefelé mutató kockázatot hordoz az orosz-ukrán konfliktus. A két országba irányult tavaly a hazai kivitel 5,5 százaléka. Jól jelzi az ipari kilátások romlását a beszerzésimenedzser-index (BMI) megbicsaklása, emellett az év vége a szezonális hatások, valamint a magas bázis miatt várhatóan szintén nem lesz olyan acélos - vélekedett.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint az adatokból az is látszik, hogy a legnagyobb visszaesést az orosz, illetve az ukrán export mutatta, 20, illetve 15 százalékkal. Jelentősen felülvizsgálta az eddigi adatokat a statisztikai hivatal, az első fél évben 300 millió euróval lett kisebb a mérlegtöbblet, a tavalyiban pedig 453 millió euróval, "ami nem kis összeg" - mondta. A felülvizsgálatokra azért van szükség, mert a vámhatárok megszűnése óta nehéz mérni a forgalmat, egy-egy autógyár utólagos pontosítása is nagyot mozdíthat a számokon, magyarázta. A külkereskedelmi mérleg többlete 6,85 milliárd euró lehet idén, eddig 7 milliárdot vártak. 
Véleménye szerint ez érinteni fogja a GDP-statisztikát is, maximum 0,2 százalékponttal. Gabler Gergely szerint az látszik, hogy az export júniusban lényegében stagnált, augusztusban a Mercedes-gyár azonban kapacitásbővítést jelentett be, annak lesz még "pozitív lökete" az egész exportra. Az is lehet, hogy a tavalyi 1,1 százalékos GDP-növekedést 0,9 körüli értékre fogják csökkenteni a szerdai részletes adatok közzétételével - jegyezte meg.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közölte, hogy a külkereskedelmi forgalom élénkülése mögött mind a külső kereslet, mind a belső kereslet erősödése megfigyelhető. A behozatal növekedését a hazai fogyasztás bővülése mellett a növekvő ipari kibocsátás, valamint a járműgyártás dinamikus bővülése is támogatta - olvasható a közleményben.