Gazdaság
Tovább lassulhat a kínai növekedés, ami a Fed lépéseire is hatással lehet
Magyarország és Európa is küszködik az alacsony inflációval, reálisan mindkét helyen csak 2018-ban teljesíthető az inflációs cél

Az Ázsiai Fejlesztési Bank szerint Kína gazdasági növekedése a korábban jósolt 6,7 százalékkal szemben 6,5 százalék lehet az idén. Virovácz Péter, az ING Bank makroelemzője a Magyar Hírlapnak elmondta: már tavaly is a lassulás jelei mutatkoztak Kínában, ő azonban arra számít, hogy ez idén is folytatódik. Ha a pénteki kínai GDP-adat igazolja az aggodalmakat, akkor az a világ meghatározó monetáris intézkedéseire, így az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lépéseire is hathat. A márciusi kínai export-import mutatót szerdán publikálják, Virovácz az import visszaesésével kalkulál, ami azt jelezné, hogy gyengül a belső fogyasztás, vagyis Pekingnek nem sikerült még átállítania az export vezérelte gazdaságot fogyasztásalapúra.
Magyarország és Európa is küszködik az alacsony inflációval. Itthon márciusban az egy évre visszatekintő infláció ismét negatív lett. Mint ismert, márciusban a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban. Az előző hónaphoz viszonyítva tavaly október óta először számolt be a Központi Statisztikai Hivatal inflációról, miután az árak átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek. Virovácz Péter hangsúlyozta: a havi összevetésű maginfláció továbbra sem képes elmozdulni a nulla szintről, mert a korábbi üzemanyagár-esés másodkörös hatásai érdemben módosítják a szűrt mutatót. Ez a jegybankot további kamatvágásra ösztönözheti. Az eurózónában negatív az infláció, de defláció még nincs. Az ING elemzője azt prognosztizálja, hogy a csütörtökön megjelenő eurózónás adat mínusz 0,1 százalékos márciusi inflációról ad számot, a maginfláció pedig – ami az energia- és élelmiszerárak hatásától megtisztított mutató – egy százalék körül alakul. Szerinte leghamarabb 2018-ban érhető el az Európai Központi Bank kétszázalékos inflációs célja: ahhoz élénkülő belső fogyasztásra lenne szükség, amit az emelkedő bérek serkenthetnének, ám ennek még nincs jele.
A makrogazdasági elemző úgy véli: az eurózóna februári ipari termelési adata, amit szerdán közölnek, lassuló ütemet jelez majd, a januári 2,8 százalék után 1,5 százalékos növekedést éves alapon, naptárhatással kiigazítottan. Az Egyesült Államokban viszont, januárhoz képest, élénkülhetett az ipari termelés februárban, 0,1 százalékkal, ez a mutató pénteken jelenik meg. Itthon az első két hónap teljesítménye Virovácz szerint „nem lehetett acélos”, csütörtökön, a februári ipari termelés második becsléséből kiderül, hogy milyen okok vezettek ehhez. Az elemző úgy becsüli, hogy az autóiparban lehetnek gondok. A pénteki építőipari adattól Virovácz nem várja a trend megváltozását: januárban a termelés volumene húsz százalékkal maradt az egy évvel korábbitól.
A szakember arra számít, hogy a Bank of England csütörtökön nem módosít a hét éve érvényben lévő 0,5 százalékos alapkamaton, ám azt gondolja, hogy a brit jegybank markánsabban bírálja majd a Brexitet. Virovácz Péter úgy látja, ha Nagy-Britannia a június 23-i népszavazáson az Európai Unióból való kilépés mellett döntene, akkor megtorpanna a fogyasztás, a vámunió megszűnése hátrányokat okozna, London pénzügyi központ szerepét pedig részben Frankfurt vehetné át.