Gazdaság

Tovább javult a bankok megítélése

Növekszik a hitelfelvételi kedv, bővül a fogyasztás, valamint egyre nagyobb a megtakarítási optimizmus

Ugyan a magyar bankok középtávú jövedelmezősége elmarad régiós társaikétól, azonban tovább javult a bankrendszerrel és a banki szolgáltatásokkal kapcsolatos megítélés. Így a jövőbeni növekedés lakossági hitelezési folyamatai keresleti és fogyasztói oldalról is támogatottak.

bank 20161110
Elégedettebb a lakosság, kedvezőbb osztályzat a pénzintézeteknek (Fotó: MH)

Növekvő mérlegfőösszeg és hitelezés, pozitív tartományba kerülő jövedelmezőség, javuló eszközminőség, ami a nem teljesítő hitelek arányának csökkenését is eredményezi, ezenkívül egy sávon belül ingadozó, de viszonylag stabil költség- jövedelemmutató. Mindezek alapján a korábbi évekhez képest pozitív képet mutatnak a magyar banki folyamatok – derül ki a Deloitte nyolc közép-európai ország 2018-ig előre jelzett bankpiaci kilátásait összegző felméréséből. Ám ettől függetlenül Magyarország bankpiacának teljesítménye a legtöbb területen elmarad közép-európai társaik teljesítményétől.

A régió egészét nézve, hitelezés tekintetében ugyanis az alacsony kamatok következtében növekvő trendet figyelhetünk meg: a régiós hitelállomány éves növekedése 2015-ben az egész közép-európai régióban 3,4 százalékot tett ki, és 2018-ban várhatóan 5 százalékra emelkedhet.

A saját tőkearányos nyereség alapon vizsgált mutató Magyarországon csökkenő tendencia mellett, az 5-6 százalékos sávban lehet 2017-ben és 2018-ban, míg ugyanez a vizsgált közép-európai országokra várhatóan 7,8 százalék 2018-ra, emelkedő tendencia mellett. A hatékonysági mutatók vizsgálatakor egyúttal a Deloitte azt látja, hogy a kamatmarzsokon lévő nyomás és egyes országokban a banki különadó hatására emelkedett a régiós költség-/jövedelmezőségráta. A bankok által bevezetett költségcsökkentő intézkedések hatására régiós szinten a ráta csökkenést mutat 2018-ig, 54,6 százalékra süllyedve, ami 4 százalékponttal alacsonyabb a 2015-ös értéknél.

A magyar 2015. évi, 83 százalékos költség/jövedelmezőségi ráta a legmagasabb a régióban. Ez az egyszeri hatásokat is tartalmazó érték idén 63 százalékra esik, és ellentétben a közép-európai tendenciával, várhatóan 68 százalékra nő 2018-ra.

Mindezek alapján a felmérés megállapítja, hogy lakossági hitelezési folyamatok keresleti, fogyasztói oldalról is támogatottak, ugyanis az idei első fél évében tovább javult a bankrendszerrel és a banki szolgáltatásokkal kapcsolatos attitűd.

A Deloitte-Scale BankIndex legutóbbi, 2015-ös kiadásához képest a hitelfelvétellel és a megtakarítással kapcsolatos optimizmus egyértelmű növekedést mutat, egyúttal új csúcsot döntött a hitelfelvételi optimizmus, kiemelkedő a fogyasztási várakozás, illetve négyéves csúcson van a megtakarítási optimizmus. A felmérésből kiderült az is, hogy miközben nemzetközi szinten a bankok nagy része készített digitális stratégiát, a régióban sokan még mindig csak kísérleteznek az online és mobilfunkciókkal, ezért a digitálisan elérhető alapfunkciók köre Közép-Európában még igencsak korlátozott. Magyarország digitális érettség szempontjából a hetedik helyen végzett a vizsgált nyolc ország közül, a legjobb magyar bank pedig a 21. helyet érte el a vizsgált 76-ból.