Tovább emelkedett a foglalkoztatottak száma

A vizsgált időszakban az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 80 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 12 ezerrel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 47 ezerrel kevesebb lett.

A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatottsága lényegében nem változott, a foglalkoztatási ráta 28,9 százalékos volt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népességben a foglalkoztatottak száma 24 ezerrel, 3 millió 418 ezerre, a foglalkoztatási rátájuk 84,0 százalékra emelkedett. Az idősebb (55-64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 701 ezer volt; a foglalkoztatási ráta 2,3 százalékponttal, 55,6 százalékra nőtt.

A 20-64 éves korcsoportban - amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre - a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 74,7 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,3, a nőknél 67,2 százalék.

A KSH adatai szerint foglalkoztatottak közül 4 millió 413 ezren tartoztak a 15-64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 0,9 százalékponttal, 69,5 százalékra emelkedett. A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 12 ezerrel, 0,5 százalékkal, 2 millió 414 ezerre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 76,6 százalékra nőtt. A 15-64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 17 ezerrel, 0,9 százalékkal, 1 millió 999 ezerre, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,1 százalékponttal, 62,6 százalékra nőtt.

A 2018. november és 2019. január közötti időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 170 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt. A férfiak körében nőtt a munkanélküliség, a nők mutatói viszont javultak - közölte a KSH.

A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 13 ezerrel, 96 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal, 3,8 százalékra nőtt. A nők esetében a munkanélküliek száma 17 ezerrel, 73 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,8 százalékponttal, 3,5 százalékra csökkent.

A 15-24 éves munkanélküliek száma 38 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 11,4 százalékra nőtt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek, az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,2 százalék volt, az 55-74 éveseké pedig 2,4 százalék. A változások mindhárom korcsoportnál a mintavételi hibahatáron belüliek voltak.
A munkanélküliség átlagos időtartama 14,2 hónap volt, a munkanélküliek 39 százaléka legalább egy éve keresett állást, tartósan munkanélkülinek számított.

A KSH közölte: 2019. január végén az egy évvel korábbihoz képest a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (https://nfsz.munka.hu/) a nyilvántartott álláskeresők létszáma 4,9 százalékkal, 254 ezerre csökkent.

A munkanélküliség további csökkentése a kormány célja

A kormány a munkanélküliség további csökkentésén dolgozik, a cél az, hogy a munkanélküliségi ráta lehetőleg 3 százalék körüli szintre mérséklődjön - mondta Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán a legfrissebb foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat kommentálva.

Az államtitkár hozzátette, Magyarország még közel 500 000 emberből álló munkaerő tartalékkal rendelkezik, akiknek a megszólításához, munkába állásához már célzott programokra, képzésekre van szükség.

Bodó Sándor közölte, a munkanélküliséget tekintve az országban a térségek között vannak különbségek, míg Észak- és Kelet-Magyarországon a munkanélküliségi ráta meghaladja az országos átlagot, a fővárosban és a Dunántúlon már az országos átlag alatt van.

A PM által az MTI-nek eljuttatott közlemény szerint a 3,7 százalékos munkanélküliségi rátával Magyarország az Európai Unióban az ötödik helyet foglalja el. 2010 óta közel 800 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatási ráta pedig a harmadik legnagyobb növekedést érte el Málta és Litvánia után. Az új típusú foglalkoztatáspolitikai intézkedések hatására a versenyszféra létszáma tovább nőhet, ami a vállalkozások munkaerő-szükségletét rövidtávon is kielégítheti. A foglalkoztatás szerkezete is egyértelműen pozitív irányba változik: a közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 47 ezerrel csökkent, ezzel párhuzamosan az elsődleges munkaerőpiacon 80 ezerrel dolgoznak többen. A munkanélküliségi ráta 78 hónapja csökkenő tendenciát mutat éves alapon, és az ország minden térségében kevesebb mint a felére mérséklődött 2010 óta. A foglalkoztatási osztályok hatékonyabb működését célzó, keleti megyékben elindított munkaerő-piaci program segítségével 3 százalék körülire csökkenthető a munkanélküliség Magyarországon. Az új módszerrel a munkaerő-közvetítés eredményességét tovább lehet növelni, így az álláskeresők, a közfoglalkoztatottak és az inaktívak egyre nagyobb számban léphetnek be az elsődleges munkaerőpiacra - olvasható a tárca közleményében.

Elemzők: munkaerőpiaci reformra van szükség a foglalkoztatás további bővítéséhez

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában közölte, a feszített munkaerőpiac miatt idén éves szinten 3,6 százalékos munkanélküliségi rátára számít. A telített munkaerőpiac tovább hajthatja a béremelkedést, valamint a termelékenység javítását célzó vállalati beruházásokat is - tette hozzá az elemző. 

Az elemző a foglalkoztatás szerkezetéről megjegyezte, a közfoglalkoztatottak létszáma 130 ezer alá csökkent, az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma viszont tovább emelkedett, bár a tempó lassulást mutat. 

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hangsúlyozta, a munkaerőpiac egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába, az uniós tagállamokkal összehasonlítva azonban Magyarországon is elérhető a foglalkoztatási ráta további, legalább 4 százalékos emelkedése. 

Az elemző szerint ennek a legnagyobb gátja a feketefoglalkoztatás, illetve, hogy a munkaerőpiacon zömében már csak a teljesen képzetlen munkaerő maradt, náluk pedig a helyzet javítása érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni az oktatásra, mindezekhez pedig szakpolitikai beavatkozásra van szükség.  

Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a munkaerőhiányos állapot kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontjából, de pozitívan befolyásolja a makrogazdaságot is, mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalatok egyre hatékonyabban használják fel egyre hatékonyabb munkaszervezéssel és magasabb hozzáadott értéket előállítani képes beruházásokkal, ami a teljes nemzetgazdaság versenyképességét tovább növeli.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint az adatok továbbra is erős, feszített munkapiacot jeleznek, ami az idén is "megágyazhat" a bérek folytatódó - bár 2018-hoz képest várhatóan lassuló ütemű - emelkedésének. Mindez azt is jelenti, hogy a lakossági fogyasztás az idén is fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek, ellensúlyozva a globális piacokról érkező esetleges negatív hatásokat, amelyek leginkább az ipari export lassulásában mutatkozhatnak meg. 

Az elemző szerint a tavalyi évi kiemelkedő, 4,8 százalékos éves növekedése után 2019-ben lassulhat a GDP bővülése, ám továbbra is a 3,5-4 százalékos sávban maradhat.