Tovább csökkent az államadósság

Varga Mihály (balra) a Corvinus Egyetemen tartott előadást (Fotó: Csudai Sándor)

Az elmúlt évek gazdaságpolitikai változásai között fontos helyen szerepel az államadósság fokozatos csökkentése, s ezt a trendet a tavalyi eredmények sem törték meg. A 2011-es, a bruttó hazai termék (GDP) arányában 81 százalékos adósságmértéket 2015-re – az előzetes számítások szerint – sikerült 75,8 százalékra mérsékelni – jelentette ki tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett kerekasztal-beszélgetésen.

A mostani világgazdasági bizonytalanságok közepette a kormánynak az ország cselekvőképességét fenntartó gazdaságpolitikát kell folytatnia – hangsúlyozta a miniszter, kiemelve, hogy a nemzetközi válságból Közép- és Kelet-Európa nem jött ki rosszul. Jóllehet, Magyarország egy időre a térség éllovasából hátrébb sorolt, de most újra azon az úton vagyunk, hogy visszatérjünk az elsők közé.

Varga Mihály szerint egyre inkább érik az ország felminősítése, s az idén a nagy nemzetközi hitelminősítők jó eséllyel meg is hozzák ezt a döntést. Hangsúlyt kell azonban helyezni arra, hogy a következő időszak veszélyeit sikerüljön kiküszöbölni – húzta alá Varga. Az idei, GDP-arányosan kétszázalékos államháztartási deficitcél mellett vigyázni kell arra, hogy ne lazuljon a fiskális fegyelem, ám azt is szem előtt kell tartani, hogy a túlzottan szűk gyeplő ne fogja vissza a növekedést. Az ugyanis mind a gazdaságra, mind a társadalomra negatívan hatna. A megfelelő mérték megtalálásához szükséges döntésekhez – fogalmazott a miniszter – „gyorsreagáló” magyar gazdaságpolitikára van szükség.

Előadásában Varga sorra vette az elmúlt években elért gazdaságpolitikai eredményeket, bekövetkezett változásokat. Kiemelte a piaci várakozásokat is meghaladó kamatfelár-csökkenést, valamint a foglalkoztatottság bővülését. Ez utóbbi esetében az 560 ezer új munkavállalót említette, akiknek a kétharmada a versenyszférában helyezkedett el. A miniszter ugyancsak e körben hozta példaként a beruházási ráta emelkedését, valamint a központi költségvetés kiadásainak csökkentését. A tavalyi kiemelkedő, több mint nyolcmilliárd eurós külkereskedelmi aktívum az export jelentős növekedését jelzi, amely viszont úgy állt elő, hogy a belső fogyasztás növekedéséből adódó importigény sem csökkent.