Tovább csökkent a munkanélküliség és nőtt a foglalkoztatottság tavasszal

 A 15-24 éves munkanélküliek száma 8 ezerrel 28 ezerre, míg munkanélküliségi rátájuk 2,1 százalékponttal 8,8 százalékra csökkent. A munkanélküliek hatoda került ki ebből a korcsoportból.

A 25-54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal 3,5 százalékra, az 55-74 éveseké 1,5 százalékponttal 2,5 százalékra csökkent.

A 15-74 éves férfiak körében 16 ezerrel, 87 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, a munkanélküliségi ráta pedig 0,7 százalékponttal, 3,5 százalékra mérséklődött. A női  munkanélküliek száma szintén 16 ezerrel, 83 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,8 százalékponttal, 4,0 százalékra esett.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 15 százalékkal, 244 ezer főre csökkent egy év alatt május végére.

A foglalkoztatottak száma az előző gördülő három hónaphoz, a február-áprilisi időszakhoz hasonlítva is 12 ezerrel emelkedett.

A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási rátája 28,4 százalék volt. A 25-54 éves, az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak foglalkoztatottsági rátája 1,0 százalékponttal, 84,3 százalékra, az  55-64 éves idősebb korosztályba tartozók körében 2,7 százalékponttal, 53,5 százalékra nőtt az arány. 

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 108 ezerrel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 41 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 3 ezerrel csökkent. A KSH 108 ezer munkavállalót jelzett a külföldi telephelyen dolgozók körében. 

A foglalkoztatottak számának emelkedése a munkanélküliek számának 32 ezres csökkenése mellett abból táplálkozott, hogy ugyanannyian (32 ezren) léptek be egy év alatt a gazdaságilag inaktív népességből a munkaerőpiacra. Az aktivitási ráta ezzel 0,7 százalékponttal 62,2 százalékra emelkedett a 15-74 éves korosztályban és 0,9 százalékponttal 71,7 százalékra a 15-64 évesek körében, miközben a korosztály lélekszáma 49 ezerrel (0,75 százalékkal) csökkent.

A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 39 ezerrel (1,7 százalékkal) 2 millió 406 ezerre, a foglalkoztatási rátájuk 1,7 százalékponttal, 76,0 százalékra nőtt. A nők körében a foglalkoztatottak száma 19 ezerrel (1,0 százalék) 1 millió 999 ezerre, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,2 százalékponttal, 62,2 százalékra nőtt.

A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európa 2020 stratégiában az Európai Unió 75 százalékos foglakoztatási célértéket tűzött ki, a magyarországi foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,5 százalékponttal, 74,2 százalékra emelkedett, a férfiaknál 81,9, a nőknél 66,7 százalékos volt a ráta március-májusban.

A következő hónapokban is csökkenhet a munkanélküliség, a kormány idén és jövőre is keresi a foglalkoztatás bővítésének lehetőségeit - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 aktuális csatornán a legfrissebb májusi foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokra reagálva. 

A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közölte, hogy a március-májusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a tavalyi azonos időszakhoz képest 64 ezres emelkedéssel 4 millió 457 ezerre, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája pedig 1,4 százalékponttal 69,1 százalékra nőtt. A foglalkoztatottak száma a február-áprilisi időszakhoz hasonlítva is 12 ezerrel emelkedett. A munkanélküliek átlagos létszáma a március-májusi időszakban az egy évvel korábbihoz képest 32 ezerrel 171 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal 3,7 százalékra csökkent.

Varga Mihály üdvözölte, hogy a kedvező irány fennmaradt, és ha lassabb ütemben is, de folytatódik a javulás, a munkanélküliség pedig történelmi mélypontra került. Mindezt a gazdasági növekedéssel magyarázta és hozzátette, hogy a munkahelyeket teremtő folyamatok bővítik az állást keresők vagy munkahelyet váltók lehetőségeit.

A tárcavezető a foglalkoztatottak számának emelését továbbra is fontos feladatnak nevezte és megjegyezte, hogy a 15 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája 2010 óta csaknem 10 százalékpontos emelkedéssel meghaladja az uniós átlagot. A munkanélküliség aránya a közösségen belül csak Németországban, Csehországban és Máltán alacsonyabb - tette hozzá.

Közölte, hogy a kormány elsősorban a nyugdíjasok és a gyermeket nevelő nők munkába állásának támogatásával és a részmunkaidő lehetőségeinek bővítésével javítaná a foglalkoztatást, amit a külföldről hazatérők is erősíthetnek. Hangsúlyozta, hogy a bérköltségek növekedése nem gátolja a gazdaság szereplőinek fejlődését, viszont hozzájárul a közfoglalkoztatottak továbblépéséhez az elsődleges munkaerőpiacra. Kiemelte a 6 évre szóló bérmegállapodás jelentőségét is, mivel az - mint fogalmazott - a béremelések mellett elősegíti a fejlesztéseket és beruházásokat.

Némiképp eltérően ítélik meg a foglalkoztatás alakulásának távlatait a csütörtökön napvilágot látott statisztikai adatok fényében az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők, egyetértenek viszont abban, hogy a további érzékelhető javuláshoz kormányzati támogatásra van szükség.

Az ING Bank vezető elemzője szerint a foglalkoztatás növekedése elérte, vagy legalábbis nagyon megközelítette végső határait, a Takarékbank elemzője viszont félmilliós munkaerő tartalékot lát a rendszerben. A K&H Bank vezető elemzője szerint a közmunkások magánszektorba terelésére, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka térnyerésére van szükség ahhoz, hogy a munkaerőpiac jobban hozzájáruljon a gazdasági fejlődéshez.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkanélküliségi ráta májusban újabb mélypontra süllyedt, ami azt jelenti, hogy félévnyi stagnálás után ismét csökkenni tudott a mutató. A foglalkoztatottak száma szintén új rekordot mutatott, és az inaktívak száma is soha nem látott mélypontra süllyedt.

Kifejtette, az egyre jelentősebb munkaerőhiány ellenére a vállalatok még mindig tudtak munkaerőt felszívni, bár a dolguk egyre nehezebb lesz. A dinamikus béremelkedés még képes valamelyest megmozgatni az inaktivitásba süllyedt rétegeket, ugyanakkor a munkanélküliek közül a piac csak azokat szívja fel, akik legfeljebb 12 hónapja vannak állás nélkül. A reményvesztett munkanélküliek száma, vagyis azoké, akik több mint egy éve nem találnak munkát, továbbra sem tud csökkeni - tette hozzá.

Az ING vezető elemzője a továbbiakban már nem vár markáns változást. Az idei év hátralévő részében a munkanélküliségi ráta beragadhat a jelenlegi szint körül. További jelentősebb csökkenés csak akkor lehetséges, ha a strukturális problémákra - például a képzettségi, földrajzi különbség a kereslet és kínálat között - a gazdaságpolitika célzott választ ad.

Horváth Andrásnak, a Takarékbank elemzőjének prognózisa szerint a magyar gazdaság tovább közelít a teljes foglalkoztatottság állapota felé, a munkanélküliségi ráta a nyár végére 3,0 százalékig süllyed, az éves átlag pedig 3,4 százalék lehet.

Úgy vélte, a sokat emlegetett munkanélküliségi ráta helyett a foglalkoztatási ráta pontosabban kifejezi a munkaerőpiac állapotát és azt mutatja, hogy a legjobb teljesítményt nyújtó európai államokhoz képest további 4-5 százalékos javulásra van még tér az ideális munkavállalási korú népességben. Az aktív korú népesség létszáma alapján ezzel további 250-300 ezer új munkahelyet lehetne betölteni, amivel bekövetkezne a teljes foglalkoztatottság.

Kifejtette, a munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére az inaktívak továbbra is jelentős számát, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve a magyar gazdaság csaknem 500 ezres munkaerő-tartalékkal rendelkezik. Az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében a központi államigazgatás hatékonyságának növelésével több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére is szükség lenne - fűzte hozzá.

A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a bővülést, ugyanakkor ez a termelékenység és a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását is kikényszeríti, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb emelkedését - közölte. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér-növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági beruházásokat és a fogyasztást is - vélekedett.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője elmondta, hogy a munkanélküliségi ráta mélyponton van. A 3 és 4 százalék közötti mutató a jelenlegi gazdasági helyzetben lényegében megfelel a teljes foglalkoztatottságnak. A szakember a friss adatok közül kiemelte, hogy a külföldön dolgozók száma éves összevetésben ugyan 3 ezerrel, 108 ezerre csökkent, ugyanakkor ez emelkedést jelent az idén február és április vége közötti 97 ezres szinthez képest. Ez csak a külföldön dolgozó magyarok egy részét mutatja, becslések szerint a számuk minimum 300-350 ezerre tehető - tette hozzá a szakember. Fontos az is, hogy a munkaképes korúak - 15-64 évesek - száma jelentősen, 49 ezerrel, 6,38 millióra csökkent egy év alatt.

 A K&H vezető elemzője szerint ma már nem az a legfontosabb, hogy a munkanélküliségi ráta lejjebb kerüljön, hanem az, hogy szerkezeti változás induljon el a piacon. Ez többek között azt jelenti, hogy például a közfoglalkoztatottak több mint 160 ezres táborából oktatás és képzések segítségével minél többen léphessenek át a versenyszférába. Emellett az államigazgatásban dolgozók egy részét is érdemes lenne átterelni a magánszektorba.

Úgy vélte, tovább javíthatná a helyzetet, ha a részmunkaidős foglalkoztatás, az otthoni és távmunka nagyobb teret nyerne. Az utóbbi években a részmunkaidős foglalkoztatás aránya kevesebb mint 10 százalékos volt Magyarországon a teljes piachoz képest, szemben az Európai Unióra jellemző 20 százalékos átlaggal. A részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka erősödése pedig tompíthatná a több szektort érintő, egyre súlyosbodó munkaerőhiányt is - állapította meg a K&H vezető elemzője.