Tovább csökkent a munkanélküliség

Történelmi mélységben a munkanélküliség Magyarországon
A rendszerváltoztatás óta a legalacsonyabb a munkanélküliség Magyarországon, és jóval a nyolc százalék körüli európai uniós átlag alatt van - mondta Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár kedden az M1 aktuális csatornán. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye kiemelte, hogy történelmi mélységben van a munkanélküliség Magyarországon. Cseresnyés Péter hozzátette: az EU tagállamai között Magyarországot csak Németország, Csehország és Málta előzi meg a munkanélküliségi mutatóban. Kiemelte, hogy a 20 és 64 éves korosztály foglalkoztatási mutatója már az uniós átlag fölötti, ezen belül a férfiaké 73-74 százalékos. A fiatalok foglalkoztatása is jelentősen emelkedett, miközben 2010-ben 20 százalék alatti volt, jelenleg közel 30 százalékos, és a munkanélküliségük is visszaesett 12,6 százalékra – ismertette. Az NGM véleménye szerint az elsődleges munkaerőpiac fokozatos élénkülésének, az adócsökkentéseknek, a Munkahelyvédelmi Akciónak, illetve az aktivitást ösztönző intézkedéseknek köszönhetően töretlenül nő a foglalkoztatottság Magyarországon. A kiváló makroadatok is bizonyítják, hogy a Magyarország folyamatosan erősödik.

Jövőre öt százalék alá csökkenhet a munkanélküliség
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy az augusztusban és szeptemberben látott stagnálást követően októberben újra csökkent a munkanélküliségi ráta. A jelentős csökkenés mellett az aktivitási ráta emelkedett és elérte a 61,6 százalékot, ami új csúcsnak számít. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azt hangsúlyozta, hogy minden ágazatban nőtt a foglalkoztatottság, és úgy vélte, az idén érdemben, 5,3 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,8 százalékról, jövőre pedig 5 százalék alá mérséklődhet.

Fidesz: Magyarország erősödik
A Fidesz közleményében hangsúlyozták: a szocialisták kormányzása alatt a munkanélküliség megduplázódott, és a munkáért megalázó béreket fizettek. A párt célja, hogy mindenki, aki tud, dolgozzon és munkájáért tisztességes bért kapjon - írták. Kiemelték: ennek érdekében jövőre meredeken emelkedik a minimálbér, a szakmunkás minimálbér, folytatódnak a béremelések a közszférában, és tovább csökkennek az adók.

A 25-54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 1,4 százalékponttal 4,2 százalékra, az 55-64 éveseké 1,8 százalékponttal 3,9 százalékra csökkent egy év alatt. Közel azonos mértékű javulás mellett a férfiakat némileg alacsonyabb szintű munkanélküliség jellemezte, mint a nőket - írta a KSH.

A 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 38 ezer fővel, 114 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,6 százalékponttal, 4,6 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 33 ezer fővel, 105 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,7 százalékponttal, 5,0 százalékra mérséklődött.

A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3,6 százalékponttal, 12,6 százalékra csökkent, de a munkanélküliek ötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki.

A munkanélküliség átlagos időtartama 17,8 hónap, a munkanélküliek 46,2 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.

A KSH jelentése szerint az elsődleges munkaerőpiacon 148 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, míg 11 ezerrel kevesebben vallották magukat közfoglalkoztatottnak, mint egy évvel korábban.

A foglalkoztatottak számának 138 ezres növekedése a munkanélküliek számának 71 ezres csökkenéséből és munkaerőpiacon jelen lévő aktív népesség lélekszámának 67 ezres növekedéséből táplálkozott. Az aktivitási ráta a 15-64 éves korosztályban 1,4 százalékponttal 70,7 százalékra emelkedett.

A 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 2,9 százalékkal emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,5 százalékponttal, 73,9 százalékra nőtt. Ugyanebben a korosztályban a női foglalkoztatottak száma, 3,2 százalékkal emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,5 százalékponttal, 61,0 százalékra javult egy év alatt.

A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak létszáma 310 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,2 százalékponttal, 29,1 százalékra nőtt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú 25-54 éves korosztályban 1,5 százalékponttal, 82,8 százalékra, az idősebb 55-64 éves foglalkoztatottak száma 4,5 százalékponttal, 51,0 százalékra emelkedett.

Az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési körében, a 20-64 éves korcsoportban a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékponttal, 72,4 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 79,6, a nőknél 65,4 százalék.

Suppan Gergely kifejtette, hogy a külföldön dolgozók létszáma ezerrel nőtt egy év alatt, ami lassulást jelent az előző évekhez képest. A mezőgazdaságban 11 ezer, a feldolgozóiparban 48 ezer, az építőiparban 8,2 ezer, a szolgáltatási ágazatokban 52,5 ezer, ezen belül a piaci szolgáltatások területén 35,4 ezer új munkahely keletkezett - ismertette.
Hozzátette: a foglalkoztatás dinamikus növekedése élénk gazdasági növekedést tükröz, így a GDP növekedése a negyedik negyedévben újra gyorsulhat. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását támogatja. A foglalkoztatás ütemének növekedését a közeljövőben ugyanakkor fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakember hiány, ami azonban segítheti a köztisztviselői állomány tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat - közölte.