Törvényszék előtt a Quaestor-per

Ezen a héten csak a vádirat ismertetésével foglalkozik a törvényszék (Fotó: Kocsis Zoltán)

Elkezdődött tegnap a Quaestor-per a Fővárosi Törvényszéken. Az első tárgyalási nap nagy nyilvánosság előtt zajlott, a tizenegy vádlotton, az őket védő ügyvédeken, az ügyészség és a sajtó képviselőin túl megjelent több tucat sértett is. Tarsoly Csaba elsőrendű és Májer Zsolt harmadrendű vádlottat, aki Tarsoly jobbkeze és végrehajtója volt, előzetes letartóztatásukra tekintettel bilincsben hozták a tárgyalóba. A házi őrizetben lévő Tarsolyné Rónaszéki Erika másodrendű vádlott bilincs nélkül érkezett. Egyikük sem járult hozzá, hogy kép- és hangfelvételt készítsenek a sajtó munkatársai.

Idzigné Novák Csilla bíró a tárgyalás elején elmondta, hogy a vádirat ismertetése körülbelül három tárgyalási napot vesz igénybe, így az ezen a héten zajló tárgyalásokon csak ezzel foglalkoznak majd. Papp Gábor, Tarsoly Csaba ügyvédje a tárgyalás előkészületi szakaszában többször jelezte a bíróságnak, és most is hangot adott annak, hogy védence büntetés-végrehajtási intézet elégtelen technikai felszereltsége miatt nem tudta tanulmányozni az ügyiratokat. Az eljárás akadályának nevezte továbbá, hogy a 2,5 millió oldalnyi bizonyítási anyag és a kétezer-ötszáz oldalas vádirat tanulmányozásához annyi időre van szükség, hogy azt nemhogy az ügyvédek, de az ügyészség és a bíróság sem tudta volna megfelelően megismerni. Az ügyvéd szerint mindez csorbítja a vádlott védekezéshez való jogát.

Földváry Csaba ügyész szerint azonban ők a vádlottak és védőik rendelkezésére bocsátották az iratokat, és „nem az ügyészség kompetenciája, hogy a felek az adatmennyiséget milyen technikával győzik le”. A bíróság egyetértett az ügyésszel abban, hogy a tárgyalás megkezdésének nincs akadálya.

Az ügyész a vádirat ismertetésekor azt mondta, hogy a csalássorozat nagyjából húsz éve zajlik, és 2001-re az ügyfélvagyon ellopásából már tízmilliárd forintos hiányt halmozott fel a Quaestor-csoport. A hiányt leplezendő, Tarsoly Csaba, Tarsolyné Rónaszéki Erika, Májer Zsolt és több másik vádlott tudtával és beleegyezésével tízéves ingatlankötvényeket kezdett kibocsátani úgy a csoport, hogy a cégek könyvelője segített leplezni a csalást.

A hiány azonban folyamatosan nőtt, ezért a csoport 2004-től több hullámban kezdett fiktív kötvényeket kibocsátani, amelyekre sem fedezet, sem engedély nem volt. A csalás részeként a társaságok könyvelését a könyvelők és könyvvizsgálók bevonásával végig meghamisították.

Az ügyész szerint a Quaestor Financial Hrurira kötvénykibocsátó társaságot Tarsolyék már csak a bűncselekmény folytatására hozták létre, a cégcsoport innentől folyamatosan hamis kötvényeket bocsátott ki.

A vádirat értelmében emellett az ügyfélszámlákkal való manipulációval folyamatosan emelték le a befektetők pénzét a számláikról. A vádirat tartalmazza még, hogy a vádlottak nem létező állampapírokat értékesítettek, amivel tizenegy ügyfélnek 3,2 milliárd forint kárt okoztak. Ezt az összeget későbbi bűncselekményekből származó bevételből, a lelepleződés elkerülése érdekében megtérítették.

Az ügyész szerint Tarsoly Csaba a bűnszervezetben megkérdőjelezhetetlen vezető volt, a hamis kötvényértékesítés, az azt leplező hamis adatszolgáltatás és könyvelés meghamisítása csak a tudtával és a jóváhagyásával történhetett. Földváry Csaba azt mondta, hogy Tarsoly a botrány kirobbanása előtti napokban is próbálta a csoport működését fenntartani, ezért a jegybanknak valótlan adatokról adott tájékoztatást.

A tárgyalás a vádirat további ismertetésével ma folytatódik a Fővárosi Törvényszék nagytárgyalójában.

A bizonyítás szokatlanul részletes

- A csalássorozatnak harminckétezer sértettje van
- Öt vádpont, 5458 rendbeli csalás és sikkasztás
- Az eljárás 77 milliárdos perértékkel bír
- Több kisbefektetőt nem vontak be az eljárásba
- A vádirat 2500, a bizonyítás 2,5 millió oldalt tesz ki

Demonstráció a bíróság előtt

Tüntetők csoportja várta Tarsolyt és társait a törvényszék épülete előtt, transzparensekkel, életnagyságú kartonfigurákkal és Quaestor-gate feliratú egyenpólóval készülve. A csoport tagjai az ellen tiltakoztak, hogy a feljelentéseik ellenére az ügyészség csak az ötvenmillió feletti 232 károsultat emelte név szerint a vádba, valamint az ellen, hogy tizenkétezer károsult egy forintot sem kapott. A tüntetők a „nem hagyjuk” és a „szégyelld magad” szlogeneket skandálták. Az egyik jelenlévő lapunknak elmondta: a gazdasági élettel összefonódott politikai elitet is okolják a bűncselekményekért, és ígérik: Strasbourgig is elmennek jogaik érvényesítése érdekében.

Röviden
Az ellenzék áthárítaná a felelősséget

- A Fidesz szerint a brókercsalásokat Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök és a szocialisták kormányzása tette lehetővé. Gyurcsány Ferenc és a baloldal az elmúlt hónapokban végig a brókerek oldalán állt: nem szavazták meg a brókerpiac szabályozására, pénzügyi felügyeletére és a kártalanításra vonatkozó törvényeket.

- A Jobbik úgy foglalt állást, hogy a Fidesz és az MSZP alkotta „Quaestor-koalíció” a felelős azért, hogy a visszaélés-sorozat évtizedeken át és a kormányváltás után is működhetett. Z. Kárpát Dániel, a párt alelnöke hangsúlyozta: a K & H-ügy felelősei még tizenhárom évvel a botrány kirobbanása után sem nyerték el méltó büntetésüket, ezért okkal lehet tartani attól, hogy az Orbán-kormány alatt nemcsak Kulcsár Attila, hanem Tarsoly Csaba is vígan élheti tovább mindennapjait.

- Az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese abban bízik, hogy a törvény teljes szigorával és a nyilvánosság legnagyobb bevonása mellett jár el a bíróság a Quaestor-ügyben. Szakács László tegnap azt javasolta, hallgassák meg az összes sértettet, terjesszék ki a vádat és „kövessék a pénz útját”. Megjegyezte, a Magyar Nemzeti Banknak nem felderítenie, hanem megelőznie kellene ezeket az ügyeket, a felderítés a rendőrség és az ügyészség feladata.

- A Demokratikus Koalíció alelnöke azt állította, hogy a Quaestor-ügy igazi felelősei nem a vádlottak padján, hanem a kormányban ülnek. Varju László tegnap azt mondta, hogy a botrány nem történhetett volna meg Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Matolcsy György jegybankelnök közreműködése nélkül. Előbb vagy utóbb az ügy kormányzati szereplőit is felelősségre kell vonni, és ha Polt Péter most megvédi az érintetteket, akkor a következő kormány feladata lesz a felelősségre vonás, de akkor a legfőbb ügyész is ugyanígy a vádlottak padján ül majd – mondta Varju László.

A Quaestor-ügy kirobbanása után kérdés volt, hogy a több mint harmincezer meglopott személy kap-e állami kártalanítást. Miután a kormány a kárrendezés mellett döntött, a Kárrendezési Alap májusban kezdte meg a kötvényesek kifizetését. Az alap májusi közleményében hangsúlyozta: a kárrendezés teljes összege várhatóan eléri a harmincnyolcmillió forintot. A károsultak a kifizetés módjáról és időpontjáról tájékoztató levelet kaptak, az összeget a lakóhelyük szerinti legközelebbi takarékszövetkezeti fiókban vehették fel. Júniusban az Országgyűlés módosította a kárrendezési törvényt, pontosítva a kárrendezés során figyelembe vett hozam fogalmát. A módosítás szerint csak a ténylegesen kifizetett hozam vehető figyelembe, így több mint hatezer ügyfélnek összesen 1,4 milliárd forinttal növekedhet a kifizetés összege. A Kárrendezési Alap az új összegek kiszámítását erre a hétre ígérte.