Törvény szabta átlagkereset

Minden állami vagy önkormányzati cég, illetve költségvetési intézmény és közalapítvány vezetőinek bérezését 2009 óta közzé kell tenni az interneten – az erről szóló kormányrendelet még Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt született. Ezt követően, 2010 júniusában Orbán Viktor kormányfő javasolta a havi bruttó kétmillió forintos bérplafon bevezetését a közszférában, s akkor külön hangsúlyozta, hogy az a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) is vonatkozna. Ebben az időben Simor András jegybankelnök valamivel több mint bruttó nyolcmillió forintot kapott, ami az akkori átlagkereset harminckilencszerese volt. Az MNB akkori vezetője bírálta is a kormányzati tervet, érvei szerint azért, mert a szabályozás szerinte sérti a jegybank függetlenségét. A kormány szerint viszont a plafont az európai szabályok betartásával húzták meg, s a tervezetet az Európai Bizottság 2012 áprilisában elfogadta. A jegybanktörvény értelmében jelenleg az MNB-elnök havi bére márciustól februárig az előző évi átlagos bruttó kereset tízszerese – a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ez tízszer 235 900 forintot jelent 2014 januárja és novembere között. A monetáris tanács elnökhelyettesi tisztségét is betöltő alelnök, Balog Ádám Matolcsy György bérének nyolcvan százalékát kapja, a további alelnökök – Gerhardt Ferenc és Windisch László – pedig a hetven százalékát. A jegybank minapi közleményében rámutatott, hogy az MNB bérpolitikáját a Magyar Liberális Párt színeiben a hét elején kritizáló Bodnár Zoltán a szervezet alelnökeként 1995 és 1998 között arányaiban lényegesen magasabb fizetést kapott, mint a jelenlegi vezetők.