Történelmi szavazás Görögországban

Történelmi jelentőségű népszavazást rendeznek vasárnap Görögországban arról, hogy hajlandó-e a lakosság elfogadni a nemzetközi hitelezők az országgal szemben támasztott követelményeit, vagy inkább elutasítja az újabb mentőcsomagért cserében feltételül szabott reformintézkedések bevezetését. Jóllehet, a döntés a naptár szerint már meghaladottá vált, hiszen június 30-án lejárt a görögök adósságtörlesztési határideje a Nemzetközi Valutaalapnak. Az eredménynek mégis óriási a tétje: a déli állam eurózónabeli tagsága, amelynek megszűnte az uniós pénzügyi rendszert is komoly kihívások elé állíthatja.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter kilátásba helyezte, hogy lemond, ha a szavazók támogatnák a hitelezők által követelt reformintézkedéseket – utalt a távirati iroda arra a várható forgatókönyvre, ha a görögök többsége rábólint a nemzetközi ultimátumra.

A mintegy 9,8 millió választásra jogosult közép-európai idő szerint vasárnap reggel hat és este hat óra között járulhat az urnákhoz, a sikeres szavazáshoz legalább negyvenszázalékos részvétel szükséges. Az első eredményeket már két órával a szavazóhelyiségek bezárása után, vagyis közép-európai idő szerint este nyolc óra körül közzéteszik, a szavazatok mintegy húszszázalékos feldolgozottságánál – tette közzé tegnap a görög média. Az ALCO közvélemény-kutató intézet tegnap reggel nyilvánosságra hozott felmérése szerint a megkérdezettek 44,8 százaléka szavazott volna igennel, és 43,4 százalékuk nemmel, ha aznap lett volna a szavazás.

Az Európai Bizottság szerint a vasárnapi görögországi referendumon szereplő kérdés nem tényszerű és jogilag sem korrekt – fejtette ki Valdis Dombrovskis a Die Welt című német konzervatív napilapban tegnap megjelent interjúban. A testület euróért felelős alelnöke hangsúlyozta, hogy a népszavazáson a görögök olyan javaslatokról szavaznak, amelyek valójában nincsenek is napirenden. A szavazópolgárokat olyan hitelprogramról kérdezik, amelyek a megbeszéléseken a tárgyalóasztalon szerepeltek ugyan, de azokat az Eurócsoport nem hagyta jóvá, és nem is utasította el.

Az alelnök határozottan cáfolta Ciprasz kormányfőnek azt az állítását, hogy a nem voksok győzelme erősítené Görögország tárgyalási pozícióit. Ennek éppen az ellenkezője igaz. Az Európai Bizottság azonban ebben az esetben is kész tovább tárgyalni – fűzte hozzá a politikus. Igaz, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tegnap úgy nyilatkozott, ha a görögök többsége elveti az adósságválság megoldását célzó hitelezői javaslatot, akkor az drámaian rontja Athén pozícióját a további tárgyalásokon.

Szinte ugyanazokban a percekben, tegnap tették közzé a hírt arról, hogy az eurózóna mentőalapja, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz egyelőre még nem követeli Görögországtól teljes tartozásának visszafizetését, Alekszisz Ciprasz televíziós beszédében bejelentette: az államadósság harmincszázalékos leírását és húszéves türelmi időszakot javasol a törlesztések megkezdésére, hogy ezáltal kezelhetővé váljon az ország adósságállománya. A politikus ismét arra kérte honfitársait, hogy mondjanak vasárnap nemet „a zsarolásra és az ultimátumokra”.

---

Radikálisan változott a közhangulat

Az utóbbi napokban a közhangulat radikális megváltozása volt érzékelhető Görögországban – mondta Fokasz Nikosz szociológus tegnap az MTI-nek. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem társadalomtudományi karának professzora kiemelte, hogy szerdától gyakorivá váltak a szóváltások a buszokon, gyakran hallani kiabálást az utcákon. Jóllehet, pánikról még mindig nincs szó, csak dühről. Tegnap Athénban kisebb összecsapás volt a rendőrök és néhány tucat tüntető között. A politikában amúgy is meglévő feszültség átszüremlett a hétköznapi érintkezésekbe is – fogalmazott az Athénban élő szakember, aki szerint a népszavazási kezdeményezés rendkívüli módon megosztotta a görögöket.