Törökország felé vonul az orosz gáz

MOSZKVA ÉS BRÜSSZEL HARCA

Múlt hétfőn az orosz államfő, Vlagyimir Putyin bejelentette: Oroszország nem építi meg a Déli Áramlat gázvezetéket az Európai Unió ellenkezése miatt. Brüsszelben korábban közölték, a Déli Áramlat ütközik az uniós szabályokkal, mivel egy kézben lenne a földgáz és a vezeték is, így Oroszország monopolhelyzetbe kerülne.

A jelenlegi álláspont alapján valóban nem épül meg a vezeték, legalábbis nem az eredeti tervek szerint. A Gazprom Törökország felé fordulna a vezetékkel, és Görögországon át jutna el végül az olaszokhoz. Az eredeti projektben szereplő országoknak így maguknak kell majd gondoskodniuk a rákapcsolódásról.

Oroszország úgy véli, Brüsszel tehető felelőssé azért, hogy a Déli Áramlat terve kudarcba fulladt. Az uniós álláspont szerint azonban az oroszok megépíthették volna a vezetéket, természetesen az uniós szabályok tiszteletben tartásával. Csakhogy ezeknek a szabályoknak az érvényességét Oroszország – mivel nem tagja az Uniónak – nem ismeri el.

Mindezek ellenére Sigmar Gabriel német alkancellár bízik benne, hogy a Déli Áramlat gázvezeték tervét újra lehet éleszteni, ha már enyhült az orosz-ukrán feszültség. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Bojko Boriszov bolgár miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetésében is megkérdőjelezte, hogy Oroszország lemondana a Déli Áramlatról.

Az oroszok azonban nem mutatják annak jelét, hogyvisszatérnének a Déli Áramlat eredeti tervéhez, hiszen már javában folynak a tárgyalások egy új útvonalon haladó gázvezeték megépítéséről. Az új vezetéket Oroszország csak a török-görög határig építi meg, és – ahogy Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója fogalmazott – az európai országoknak a határon kell megvásárolniuk a gázt. "Senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy szeressen bennünket. Ha a fogyasztó nem akarja, hogy a terméket házhoz szállítsák neki, akkor fel kell majd öltöznie, és elmennie a boltba, télen pedig még melegebben kell majd felöltöznie" – mondta Miller.

MAGYARORSZÁG

Hazánkat is komolyan érinti a gázvezeték kérdése. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint megoldás lehet gázügyben, ha Azerbajdzsánon keresztül, a Déli Folyosóra csatlakozna az ország. Orbán Viktor miniszterelnök leszögezte, hogy a Déli Áramlat kérdése már lezárt ügy, azonban a hazai érdekek úgy kívánják, hogy mindenképpen legyen olyan gázvezeték, amely Ukrajnát kikerülve érkezik Magyarországra.

BULGÁRIA

Bulgária korábban kiállt nemzeti érdekei mellett és nem fogadta el a Déli Áramlat megépítésének feltételeit, mert úgy vélték, hátrányos helyzetbe hozta volna az országot, ezért – az uniós álláspontra is hivatkozva – nem írták alá a szerződéstervezetet. Ugyanakkor tény, hogy Bulgária más módon nehezen tudná biztosítani a hazai gázszükségletet, ezért kiállnak a vezeték megépítése mellett, de csak abban az esetben, ha az oroszok a szófiai parlament számára is elfogadható feltételeket biztosítanak. Kedden Boriszov, bolgár államfő a parlament előtt elmondta: ragaszkodni fog a Déli Áramlat építésének az uniós szabályokkal összhangban történő folytatásához.

SZERBIA

Szerb energiaügyi szakértők szerint a Déli Áramlat megépítésének leállításával a délkelet-európai országok "vakbéllé" válnak a kontinens energetikai térképén. A szerb álláspont szerint nincs alternatívája a vezetéknek. Vojiszlasz Vuletevic, a Szerb Gázegyesület elnöke úgy fogalmazott, „Európa térdre fog borulni, és könyörögni fog Putyinnak, hogy építse meg a Déli Áramlatot”. Vuletevic kiemelte: Szerbia Görögországon és Macedónián vagy Bulgárián keresztül hozzá tud csatlakozni a törökországi vezetékhez, de a kérdés sokkal inkább az, hogy ki építené meg azt a vezetéket, Belgrádnak ugyanis nincs erre pénze. Hozzátette, hogy a balkáni országoknak arra sincs sok esélyük, hogy a tervezett Adria-gázvezetékhez csatlakozzanak, amely Görögországból Albánián és az Adriai-tengeren keresztül Olaszországba szállítana földgázt. Egyrészt azért, mert a vezetéket még el sem kezdték építeni, másrészt nem is lenne elég gáz minden térségbeli érdeklődő számára.

TÖRÖKORSZÁG, GÖRÖGORSZÁG

A kialakult helyzet legnagyobb nyertesei kétségkívül a görögök és a törökök lehetnek. Az elforgatott gázvezetéknek köszönhetően több közép-európai ország csak a törökországi vezetéken keresztül tudna hozzájutni a földgázhoz. Törökország pedig természetesen saját tranzitdíjának felszámolásával biztosítaná a szükséges gázt.

Forrás: MTI, mno.hu