Több törvényt változtat meg a költségvetést megalapozó jogszabálycsomag

Változik többek között a gazdasági stabilitásról, az államháztartásról, az egykulcsos társasági adóról, a reklámközvetítési tevékenységről és a dohánytermékek kiskereskedelméről rendelkező törvény.
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján az államadósság nominális értéke az infláció és a reál GDP növekedési ütemének fele közötti különbségnek megfelelő mértékben nőhet egy adott költségvetési évben.
A módosítás eredményeként a korábbi szabály csak a jegybank három százalékos inflációs célját meghaladó pénzromlás és 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén marad hatályban. Egyéb más esetben legalább 0,1 százalékpontos csökkenést kellene elérni. Ugyanakkor az adósságmutató csökkenése ennél is nagyobb lehet az államháztartási törvényben előírt szabály, a középtávú költségvetési hiánycél elérése által.
Az államháztartás finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos, stratégiai jelentőségű adatok két évig nem nyilvánosak. Az indoklás szerint a finanszírozási terv teljeskörű megismerhetősége a piacot olyan, üzleti titoknak minősülő információ birtokába juttatja, amely a lehető legalacsonyabb költségen történő finanszírozást veszélyezteti, piacbefolyásolást eredményezhet, és aránytalan érdeksérelemmel járna az állam pénzügyi érdekei tekintetében. 
A rendelkezés azonban továbbra is biztosítaná, hogy a nyilvánosság összevont tájékoztatást kapjon az államadósság alakulásáról, a finanszírozási tervről és stratégiáról.    
A törvényjavaslat szerint 2016. január 1-je helyett 2020 január 1-jén vezetik be az egykulcsos társasági adót, azonban a későbbi bevezetés a gazdasági élet szereplői számára nem okoz jelentős hátrányt - olvasható a közzétett dokumentumban.
A javaslat alapján a kiadási előirányzatok, előirányzat-módosítás nélkül is túlléphetőek lesznek, hiszen nem tervezhetőek meg pontosan azon költségvetési kiadások, amelyek mértékét a jegybanki alapkamat előző évi átlaga befolyásolja, mivel az sem a központi költségvetés tervezésekor, sem a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor nem ismert.
Jelenleg a reklámközvetítő, a reklámot közzétevő - jellemzően a médiaszolgáltató - reklámbevételeinek 5-húsz százalékát bónuszként kapja év végén, a kormány eltörölné a bónuszrendszert, mivel az piactorzító hatása miatt káros.
A reklámközvetítők a nagyobb bónuszt nyújtó közzétevőket részesítik előnyben, azaz a potenciális hirdetési felületeket saját érdekeik alapján választják meg és nem feltétlenül a hirdetői elvárások szerint.
A törvényjavaslat 2015. július 1-jétől átalakítja a Stabilitás megtakarítási számlához kapcsolódó adófizetési kötelezettséget is. A befektetés „feltörése” esetén az adó mértéke egy éven belül húsz százalék, az egy évet elérő befektetésben tartás esetén tíz százalék (a hatályos szabályozás szerint csak a negyedik évet elérő befektetési időtartam esetén csökken a fizetési kötelezettség tizenhat százalék alá).
Az időtartam-változtatás lehetővé teszi az említett összegek mielőbbi bekapcsolását a gazdasági vérkeringésbe, ugyanakkor az ilyen számlát a jövőben nyitó magánszemélyek számára elkerülhetetlenné válna a minimum tíz százalékos mértékű adófizetési kötelezettség.