Gazdaság
Több sebből vérzett a dohányellátó cégek újabb ajánlata
A minisztérium visszautasította a beadványt
Mai ismeretekkel segít az új intézet
A 19. század magyar polihisztoráról, a néprajz- és természettudós Herman Ottóról nevezték el a Földművelésügyi Minisztérium tegnap megalapított új háttérintézményét. A szervezet a környezetüggyel, természetvédelemmel kapcsolatos feladatok mellett a szakképzéssel és a vidéki élethez köthető ismeretekkel is segíti a döntéshozókat.
Megalakult a Herman Ottó Intézet, a Földművelésügyi Minisztérium háttérintézménye, amely két korábbi, a tárcához tartozó szervezet feladatait tömöríti. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az alakuló ünnepepen emlékeztetett: 2014-et a magyar kormány Herman Ottó emlékévnek nyilvánította, hogy méltóképpen megörökítse a 19. századi polihisztor – néprajz- és természettudós, zoológus, illusztrátor – emlékét. Az intézet megalapítása az emlékév méltó megkoronázása, s célja, hogy korszerű ismeretekkel lássa el a vidékkel foglalkozó döntéshozókat, elsősorban a környezet- és természetvédelem területén. A miniszter kiemelte: folyamatosan nő a városban élők száma, egyre több területet építünk be, s ez környezeti ártalmakat okoz. Ide sorolta a levegőszennyezést, a zajszennyezést, a hulladék felhalmozódását, valamint az éghajlatváltozást. Fazekas Sándor fontosnak nevezte ezen hatások csökkentését, a szükséges döntések kidolgozásához pedig, együttműködve a civil szervezetekkel, az intézet nyújthat szakmai segítséget,.
Hermann Ottó munkájára emlékeztünk
A múlt évet Herman Ottó emlékévnek nyilvánította a kormány, a tudós halálának századik évfordulója alkalmából. Hermant az utolsó magyar polihisztorként és a madarak atyjaként is emlegetik. Nevéhez fűződik a magyar tudományos barlang- és paleolitkutatás megindítása, s ő állította elsőként, hogy éltek ősemberek Magyarország területén. Természetrajz-írói munkássága mellett tudományszervezőként is tevékenykedett, 1877-ben alapította és tíz évig szerkesztette a Természettudományi Füzeteket, továbbá 1893-ban alapította és haláláig szerkesztette a ma is megjelenő Aquila madártani folyóiratot. Munkássága során elsőként kutatta a Kárpát-Medencében élő pókfajtákat.
Többet költ Magyarország a környezetügyre, mint például Ausztria, amely híres arról, hogy sok pénzt fordít a területre – jelentette ki V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár, rámutatva a Gazdasági és Együttműködési Szervezet adataira. Felidézte, hogy a kormány minden eddiginél nagyobb fejlesztéseket valósított meg 2014-ben a természetvédelemben. Így többek között százezer hektárral nőtt az élőhely-rehabilitációba bevont terület nagysága, s kiemelt fejlesztéseket hajtottunk végre az ökoturizmus, az ivóvízjavítás és a hulladékgazdálkodás területén is. Rámutatott: nem lehet egyetlen intézménybe tömöríteni a környezetügyet, mivel a terület rendkívül szerteágazó szaktudást kíván.
Az intézmény főigazgatójának Mezőszentgyörgyi Dávidot, a Herman Ottó Intézet elődje, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet vezetőjét nevezte ki Fazekas Sándor.
5 perces interjú Mezőszentgyörgyi Dáviddal, a Herman Ottó Intézet főigazgatójával
– Miért alapították meg a Herman Ottó Intézetet?
– A Földművelésügyi Minisztérium háttérintézménye, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, ismertebb nevén a NAKVI korábbi feladatainak egy része a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési államtitkárságához került. Emellett az agrártárca egy másik háttérintézménye, a Nemzeti Környezetügyi Intézet, tehát a NEKI beleolvad az újonnan alapított intézménybe.
– Így lesz a kettőből egy közös szervezet?
– Igen. Az Államreform 2. keretében integrálódik a két korábbi szervezet, és a Herman Ottó Intézet százharminchét alkalmazottal folytatja tovább a megkezdett munkát.
– Említette, hogy bizonyos feladatok átkerültek a Miniszterelnökséghez. Melyek ezek?
– A vidékfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. Emellett a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat is a kecskeméti államtitkársághoz került. Ennek a szervezetnek feladata, hogy összehangolja a vidékfejlesztéssel összefüggő teendőket, emellett az ezzel foglalkozó intézmények munkáját.
– Milyen feladatok maradtak a most megalakult Herman Ottó Intézetnél?
- Továbbra is az újjáalakult intézet végzi az agrárszakképzéssel összefüggő feladatokat, amelyet húsz éve ezzel a céllal alapítottak. A szaktanácsadással kapcsolatos munkák ellátása, valamint a helyi értékek gondozása is a Herman Ottó Intézethez tartozik. A jövőben is mi látjuk el a tanyafejlesztéssel, valamint a hungarikumokkal, természetvédelemmel kapcsolatos pályázati munkát, de foglalkozunk kármentesítési és hulladékgazdálkodási feladatokkal is.
– Miért Herman Ottóra esett a névválasztás?
– Az idén volt Herman Ottó születésének századik évfordulója. Ennek alkalmából 2014-et a magyar kormány Herman Ottó emlékévnek nyilvánította, ezzel is emléket állítva az utolsó magyar polihisztornak. Herman Ottó természettudományos munkássága kiemelkedő volt, a névválasztást az évforduló mellett az intézmény feladatkörei is segítették.