Több mint hét százalékkal nőttek a nettó keresetek júniusban

A mínusz 0,2 százalékos júniusi inflációt figyelembe véve a reálbérek a nettó keresetek növekedését meghaladó ütemben 7,5, a közfoglalkoztatottak nélkül pedig 8,1 százalékkal emelkedtek. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt - tette hozzá a KSH.  Az alkalmazásban állók létszáma júniusban 2,775 millió volt, 70 ezerrel, 2,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 259 900 forint volt. A családi kedvezmény nélkül számított átlagos nettó kereset 172 800 forint volt. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva júniusban 275 700 forint volt a bruttó és 183 400 forint a nettó átlagkereset. A vállalkozásoknál 4,9 százalékkal volt magasabb az átlagos júniusi bruttó és 6,5 százalékkal a nettó átlagkereset a közfoglalkoztatottak nélkül. A költségvetésben 9,9, illetve 11,6 százalékos keresetemelkedés volt egy év alatt.

A júniusi átlagos 5,7 százalékos éves béremelkedéshez képest a mezőgazdaságban 7,0, az iparban 5,0, az építőiparban pedig 5,4 százalékkal nőttek az átlagkeresetek, ezzel a bruttó átlagkereset 280 ezer forint volt az iparban, 202 ezer az építőiparban és 207 ezer a mezőgazdaságban. A legmagasabb átlagkereset változatlanul a pénzügyi, biztosítási szektorban volt 515 ezer forinttal, ami 1,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A kereskedelemben és a szállítás raktározás területén 240-242 ezer forint volt a bruttó átlagbér júniusban, míg az infokommunikációban 462 ezer forintos átlagbért mért a KSH. A költségvetési szektorban a közigazgatás és védelem területén 14,3, az oktatásban 7,5, az egészségügyben 5,8 százalékkal magasabbak voltak a bruttó bérek, mint tavaly júniusban, ami 290, 226, illetve 227 ezer forintnak felel meg.

Az első fél évben 6,0 százalékos volt a bruttó és 7,6 százalékos a nettó keresetek átlagos emelkedése a tavalyi év azonos időszakához képest. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,6, illetve 8,3 százalékos volt a növekedés. Az első fél évben mindössze 0,1 százalék volt az infláció, azaz a reálbérek emelkedése gyakorlatilag megegyezik a nettó béremelkedés ütemével.

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 146 ezer fő - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült, aminek összege az első fél évben átlagosan 9700, illetve 9500 forint volt - tette hozzá a jelentés.

Cseresnyés Péter: A keresetek továbbra is dinamikusan emelkednek

Az év első felében is tovább folytatódott a keresetek dinamikus emelkedése, ugyanis a január-júniusi időszakban, köszönhetően az alacsony inflációnak, 7,5 százalékos volt a reálbér-növekedés - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a keresetek január-júniusi adatait kommentálva pénteken az M1 aktuális csatornán. Cseresnyés Péter kiemelte: a 7,5 százalékos nettó reálbér-emelkedés azt jelenti, hogy az éves jövedelmek közel egy havi keresettel nőttek. Arról is beszámolt, hogy a közigazgatásban, a közszférában végrehajtott béremelés húzta magával a versenyszférát, ugyanis a közszférában 12 százalékos, míg a vállalkozásoknál 6,8 százalékos volt a reálbér-emelkedés.

Az NGM az MTI-nek eljutatott közleményében hangsúlyozta: három és fél éve töretlen a reálbér-emelkedés Magyarországon. A versenyszférában 2016 első felében közel 65 ezerrel dolgoznak többen, mint az előző év azonos időszakában. A közlemény kifejtette, hogy a KSH közlése szerint a közfoglalkoztatás hatása nélkül a vállalkozásoknál 275 300, a költségvetési intézményeknél 268 000, míg a nonprofit szervezeteknél 247 400 forint volt a bruttó keresetek átlaga idén január-júniusban. Nemzetgazdasági szinten a közfoglalkoztatás hatását beszámítva 7,5 százalékkal, anélkül 8,2 százalékkal nőttek a vizsgált időszakban a reálkeresetek. A kimagasló reálbér-emelkedésben nagy szerepe van a továbbra is alacsony inflációnak, az adócsökkentéseknek és a munkahelyvédelmi akciónak, illetve a vállalkozói szektor és a közszféra béremeléseinek. A töretlen béremelkedés a magyar családok anyagi helyzetére is pozitív hatással van, ami jól mutatja, hogy a magyar reformok működnek - olvasható az NGM közleményében.

A bérek további növekedésére számítanak az elemzők

A bérek további növekedésére számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik úgy látják, a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette: idén 5,6 százalékos lehet a bruttó bérnövekedés, ami az adóváltozások miatt 7,2 százalékos nettó béremelkedést eredményezhet, így az erre az évre várt 0,6 százalékos infláció mellett 6,6 százalékos reálbér-növekedésre számít. Hozzátette, hogy a reálbérek akár jóval dinamikusabban, 7 százalék feletti mértékben is emelkedhetnek, mivel a hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani, egyes ágazatokban pedig folyatódik az életpályamodellek bevezetése.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az év egészében 6-7 százalék körül alakulhat a bruttó béremelkedés üteme, ami alátámasztja azt a várakozásukat, hogy idén elsősorban a háztartások fogyasztása lehet a GDP növekedés fő motorja.