Több az ipari alma a rossz idő miatt

Magyarországon közepesen jó almatermés lesz a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács alelnöke szerint, aki maga is termeszt almát. Csizmadia György a Magyar Hírlapnak elmondta: 550-600 ezer tonnás mennyiségre számít, ami egy picivel jobb lenne a tavalyinál. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Dunántúlon és Közép-Magyarországon a tavaszi fagyok ötven-nyolcvan százalékos terméskiesést okoztak.

Az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Ékasz) elnöke ugyanakkor úgy véli: az idén valamivel több mint ötszázezer tonna körül alakul az almatermés, a tavalyi 520 ezer tonna után, tehát mennyiségileg a tavalyihoz hasonló évre számíthatunk, ám minőségileg jelentős a különbség. Takács Ferenc lapunknak megjegyezte: az ország almatermésének hatvan százalékát adó északkeleti régióban a fagykárok miatt mintegy harmincszázalékos a terméskiesés, júniusban és júliusban pedig a szatmári és a nyírségi térségben is jelentős területen pusztított a jégverés. Emiatt az átlagosnál több lesz az ipari alma, és várhatóan hiány keletkezik az első osztályú étkezési almából.

Csizmadia György és Takács Ferenc is utalt arra, hogy Ausztriában és Szlovéniában nyolcvan-kilencven százalékos a terméskiesés mértéke a tavaszi fagyok miatt, így a magyar alma iránt megélénkülhet a kereslet az ősszel ezekből az országokból. Lengyelországban rekordtermés várható, 4,2 millió tonna. Az Európai Unió 12 millió tonnás termése is jónak mondható, viszont a területi megoszlása nagyon hektikus.

Az orosz embargó miatt idén tavasszal megjelent az olcsó lengyel alma a magyar piacon és Romániában is, kiszorítva a magyar termelőket. Takács Ferenc emlékeztetett arra, hogy huszonöt évvel ezelőtt Magyarország a többszörösét termesztette almából, mint Lengyelország, most viszont a lengyelek nyolcszor annyit termelnek, mint a magyar gazdák. Ennek okát az összefogásban, a kitűzött célok következetes végrehajtásában, az agresszív piacszerzési technikákban, valamint az uniós források hatékony felhasználásában látja. Tájékoztatása szerint az ipari alma kilóját jelenleg 21 forint plusz áfáért kezdték felvásárolni a feldolgozók, ami szeptember elejére valamelyest emelkedhet. Az étkezési almák közül a gálát említette meg, amelyre nagy kereslet mutatkozik. E fajta felvásárlási ára augusztus végére nyolcvan-száz forint forint plusz áfa körül alakulhat, ami szerinte jónak mondható. Úgy véli: az ősszel közepes árszínvonalra lehet számítani az étkezési, jó minőségű almánál fajtától függően, hosszabb távon viszont számolni kell a lengyel idared és jonagold fajták megjelenésével, ami árcsökkenést okozhat.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács alelnöke, Csizmadia György elmondta: a 27-28 ezer hektárnyi hazai almaültetvény mintegy tíz-tizenöt százaléka új telepítésű, például a soproni, zalaegerszegi új ültetvényeken termesztett gála vagy golden reinders fajták hektáronként akár ötven-hatvan tonnás hozamot is elérnek. Új ültetvény telepítése viszont jelentős beruházási költséget igényel, amit kevesen tudnak megfizetni, így az új technológiák elterjedése lassú és vontatott.

Takács Ferenc, az Ékasz elnöke hangsúlyozta: az észak-keleti régióban is egyre több az új telepítésű ültetvény. Utalt arra, hogy 1995 és 2004 között jelentős volt az ültetvényszerkezet-átalakítás aránya és a fajtaváltás. A jonatán fajtát idared, golden és gála fajtákra cserélték a gazdák. Egyébként a hagyományos területeken a savanykás ízű, jól tárolható idared van túlsúlyban, az új ültetvényeken viszont már az édes ízvilágú almák: a gála, a golden reinders, a starkinghoz hasonló red delicious. Takács arra is felhívta a figyelmet, hogy agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatást húsz évnél korosabb almaültetvényre nem lehet igényelni, így az idős ültetvények jelentős mértékű kivágása várható.