Tíz ország érdeklődik Paks II iránt

– Korábban arról volt szó, hogy már az idén nyáron megkezdődik a „nemzetközi tájékoztatás” Paks II ügyében. Egyáltalán: mely országokat érdekli a „mi” atomerőmű-fejlesztésünk?

– A két új blokk építésének engedélyeztetése megkezdődött, és az engedélyeztetési eljárás hazai és nemzetközi szakaszból áll. Ősszel kerül sor a környezetvédelmi hatástanulmány nemzetközi szakaszban történő ismertetésére, az ezzel kapcsolatos szakmai fórumokra. Harminc európai ország kapta meg, s ebből tíz – Ausztria, Csehország, Görögország, Németország, Málta, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna – jelezte, hogy részt szeretne venni a környezetvédelmi hatósági eljárásban. Kétségtelen, hogy az eredeti menetrend szerint június elején vette volna kezdetét az eljárás Ukrajnában, de a pár hónapos csúszás nem okoz gondot. Az érdeklődők egyébként az interneten teljes egészében hozzáférhetnek a dokumentációhoz.

– Megalakult a paksi társadalmi tanács. Van-e olyan új dolog, amelynek kifejezetten örülhetnek a régióban?

– A héten tartotta első ülését a paksi társadalmi tanács, ezt a paksi, a kalocsai kistérség, valamint a szekszárdi kistérség északi részén fekvő települések polgármesterei alkotják, kiegészülve a térség parlamenti képviselői-vel. A szervezet azzal a céllal létesült, hogy nyomon kövesse a Paks II beruházás előkészítését, megvalósítását, közvetlen kapcsolatot biztosítva a kormány és a Paks környéki önkormányzatok között. A térség fejlesztésére a kormány 2015-re egymilliárd forintot különített el, és már az első ülésen elhangzott, hogy Kalocsa környékén egy új Duna-híd épül, amelynek előkészítése már meg is kezdődött.

– Időarányosan haladnak Pakson az előkészületekkel?

– Idén január 1-jével már elkezdődött az érdemi munka, és jó hír, hogy az államközi megállapodás rögzíti, hogy a projekt negyven százalékába be tud kapcsolódni a magyar fél. Ugyanakkor nyugati beszállítók is részt vesznek az építés-kivitelezésben. Az új blokkok építése 2018-ban indul, és 2025–2026-ban tervezzük az indításukat. A nagy volumenű beruházásnak jelentős hatása lesz a régió munkaerőpiacára, mert hétezer ember teljes ellátását kell megoldani.

– Korábban többszázalékos GDP-növekményről és tízezer dolgozó bevonásáról is lehetett hallani.

– Valóban, az építkezés tíz éve alatt a GDP-t több százalékkal növeli meg Paks II, és számításaink szerint összesen majd tíz-tizenötezren is dolgozhatnak, csúcsidőben azonban hétezer munkavállalóra egészen biztosan szükség lesz.

– Közben a „szakmából” egyesek azzal érvelnek, hogy jól megvagyunk az importtal is, vagy kell új alaperőmű, de nem biztos, hogy erre a paksi bővítés az alternatíva.

– Évente mintegy 42 milliárd kilowattóra villamos energia fogy Magyarországon, amelynek több mint harminc százaléka származott importból tavaly. Halkan jegyzem meg: ez a harmadik legnagyobb importarány az Európai Unió tagállamai között, amely hosszú távon nem fenntartható. Továbbá probléma az is, hogy a magyar villamos energiát termelő erőművek elhasználódtak, és 2030-ig több mint hétezer megawattnyi termelőkapacitásra van szüksége Magyarországnak ahhoz, hogy a rendszer egyensúlyban legyen. A két új paksi blokk ennek mintegy a harmadát tudná biztosítani, vagyis további lehetőségeket is ki kell használni ahhoz, hogy a hazai villamosenergia-igényeket ki lehessen elégíteni. Ráadásul 2032 és 2037 között a jelenleg működő négy blokk leáll – lényegében ezeket pótolja Paks II.

– Mennyire lesznek biztonságosak az új blokkok?

– A piacon lévő legbiztonságosabb erőművet építi fel az orosz fél. Valószínűleg kevésbé figyelt rá a közvélemény, de Magyarország 11 600 műszaki követelményt fogalmazott meg, amelyet figyelembe kell vennie a tervezőnek.