Tisztább a mézpiac, már nincs kínai import

A hazai mézpiacon rend van, magyar cégek már nem importálnak kínai mézet – mondta a Magyar Hírlapnak a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke. Fazekas Gyula hozzáfűzte: az országos főállatorvos decemberben adatszolgáltatási kötelezettséget rendelt el az unión kívüli országokból behozott méztételek esetében, ami vonatkozik a származási helyre, a beszerzési árra, a mennyiségre és a magyarországi tárolásra is. A kínai méztételt be kell jelenteni, amit a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrizhet. Egy vizsgálat során a pollentartalom alapján beazonosítható a származási ország. Az elnöknek nincs tudomása arról, hogy az idén magyarországi üzletláncok polcairól le kellett volna venni olyan kínai mézet, amelynek nem volt megfelelő a minősége, vagy hamisított lett volna.

Tavaly novemberben  bizonyos magyarországi forgalmazók termékeit nem értékesítették honi üzletláncok, mivel minőségi problémák vetődtek fel, az is szóba került, hogy magyar mézhez kétes kínai eredetű terméket kevertek. Fazekas erre úgy reagált, savképződésből, tárolási problémából, melegedésből is fakadhat minőségi gond, van olyan méz, amit például étkezési mézként nem lehet forgalmazni, azonban sütő-főző mézként igen, ezt a címkén fel kell tüntetni, így kekszgyárban, nápolyi üzemben is használható.
Az elnök hangsúlyozta, egyesületük tagjai önként vállalták márciusban, hogy a címkén feltüntetik a méz eredetét, a származási ország nevének megjelölésével. Fazekas szerint az a probléma, hogy napi szinten annyi hamisított méz áramlik be az Európai Unióba, mint százötven magyar méhész exportra szánt éves termelése. A baj azonban az, hogy az EU által importált évi 180 ezer tonna mézmennyiség csaknem egyharmada hamis, tulajdonképpen közönséges cukorszirup – derült ki egy 2237 darabos mintavétel előzetes eredményéből decemberben. A vizsgálattal kapcsolatban azonban a magyar mézkereskedők érdekképviselete nem érti, hogy miért tart több mint egy évig az unió mézvizsgáló laboratóriumának eldönteni egy mézmintáról, hogy az hamis vagy valódi. Fazekas szerint az uniónak mihamarabb meg kellene oldani a származási hely pontos jelölését, és szigorítani kellene az ellenőrzést az uniós határokon való beléptetéskor.

A tavaszi fagyok miatt országos szinten sokkal kevesebb akácméz termett az idén, mint az elmúlt évben, repceméz pedig alig. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Bross Péter lapunknak elmondta: a hazai mézellátást a gyenge termés nem veszélyezteti, de valószínűsíthető az unióba irányuló évi 15-16 ezer tonnás mézexport csökkenése. A környező uniós országokban még gyengébb lett az akácméztermés mint itthon. Jelenleg harmincszázalékos különbség is van az unió piacán a magyar akácmézek ára között.