Gazdaság

Tető alatt a nagy bérmegállapodás

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint lendületet kaphat a gazdasági fejlődés, és javulhat hazánk versenyképessége

Megállapodott a kormány, valamint a munkaadók és a munkavállalók érdekképviselete a következő két év minimálbér-emeléséről, a garantált bérminimum emeléséről és a két évre szóló járulékcsökkentésről, továbbá a társasági adó egységesítéséről, csökkentéséről – hangzott el tegnap a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának ülését követően.

Varga 20161123
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Futó Péter, a munkaadók szövetségének elnöke és Kordás László, a szakszervezeti szövetség elnöke (Fotó: Varga Imre)

Tető alá hozta az egyezséget tegnap a kormány a szociális és gazdasági partnerekkel a következő két év minimálbér-emeléséről és járulékcsökkentéséről. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint ezzel mérföldkőhöz érkezett a magyar gazdaság, hiszen a kormány egyszerre javítja a versenyképességet és növeli a béreket. Az NGM vezetője kitért arra is, hogy a megállapodásnak köszönhetően gyorsabb lehet a gazdasági bővülés, ráadásul a 2,3 százalékos GDP-arányos jövő évi hiányszámon nem is kell változtatni, de ha szükséges, a kormány márciusban módosítja a költségvetést.

Varga Mihály ismertette: jövőre a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő, a munkáltatói járulékok pedig öt százalékkal csökkennek. A minimálbér 2018-ban további nyolc, a bérminimum 12 százalékkal nő, és további két százalékkal mérséklődnek a járulékok. A kormány és a szociális-gazdasági partnerek megállapodtak abban is, hogy ha 2017 első kilenc hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezi, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékkal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. Ezek szerint 2018-ban 2,5 százalékkal csökkenhetnek a járulékok. A nemzetgazdasági miniszter hozzátette: a kormány vállalta azt is, hogy jövőre a társasági nyereségadó egységesen kilenc százalékra csökken az eddigi 19 és tíz százalékról.

Varga Mihály a menetrendről elmondta: holnap benyújtják a törvényjavaslatot a parlamentnek, s valószínűleg gyorsított eljárás keretében tárgyalják majd az előterjesztést a képviselők. Megerősítette: optimista a kilátásokat illetően, a bérkiáramlás, a fogyasztás nagyobb növekedése, a kiskereskedelmi forgalom bővülése javítja a gazdasági bővülést, emellett a járulékcsökkentés segíti a célzottabb fejlesztések megvalósulását. Végezetül azt mondta: eleget tett a miniszterelnöki elvárásnak, „elment a falig”, és megjegyezte, minden partner elment a lehetséges határig, amelyet a felhatalmazó érdekképviselet lehetővé tett számára.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt jelentette be, hogy ilyen mértékű béremelésre hosszú évek óta nem volt példa. Sikerült elérni a szakszervezet stratégiai célját, hogy 2018-ra a minimálbér elérje az egyfős, egykeresős létminimum értékét, azaz a megélhetéshez szükséges bért. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége elnöke úgy fogalmazott, hogy a munkáltatók vállalták a legtöbbet, miután nagy teher a munkaadóknak a 15 és 25 százalékos minimálbér- és bérminimum-emelés, ám ez hozzájárul a versenyképesség jelentős növekedéséhez és a szakképzett munkaerő megtartásához.


A béralku legfontosabb elemei

- 2017-ben a minimálbér összege 15 százalékkal nő
- A garantált bérminimum 25 százalékkal emelkedik
- 2018-ban további béremelés következik
- A járulék jövőre 5 százalékkal csökken
- Újabb 2 százalékkal csökken a járulék 2018-ban
- A vállalati nyereségadó 9 százalékra csökken


Közelít a 260 ezerhez a „havi fix”

Szeptemberben a bruttó átlagkereset 257 900 forint volt, 6,7 százalékkal nőtt. Eközben a nettó átlagkereset a személyi jövedelemadó-szabályok változása miatt 8,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest – jelentette tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. A vállalkozásoknál 5,6 százalékkal nőttek a bruttó és 7,2 százalékkal a nettó keresetek, a költségvetési szektorban 9,9, illetve 11,6 százalékos volt az emelkedés a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. Az adatok szerint a bruttó és a nettó keresetek éves növekedése alig 0,2 százalékponttal alacsonyabb az augusztusinál. A 0,6 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek emelkedése 7,6 százalékos volt. Az alkalmazásban állók száma hetvenezerrel (2,6 százalékkal) nőtt a szeptemberig tartó egy évben, ebből 66 ezren a vállalkozásoknál találtak munkát.
A havi bruttó átlagkereset az iparban átlagosan 271 ezer forint volt, az építőiparban pedig 198 ezer, ami 5,2, illetve 2,1 százalékos éves növekedésnek felel meg.


A növekedésben leginkább az állami szféra tűnik ki

5 perces interjú: Virovácz Péter, az ING Bank elemzője

– Hogy látja, tartós a hazai béremelkedési folyamat?

– Miután a nettó bérek a nemzetgazdaság egészét tekintve 8,3 százalékkal bővültek éves összevetésben, fennmaradt az előző hónapban megfigyelt magas béremelkedési ütem.

– Mi támasztja alá a dinamikát?

– Leginkább az, hogy a munkaerő iránti kereslet is bővül, és közben csökken a közfoglalkoztatottak száma. A versenyszférában 3,3 százalékkal nőtt 2015 és 2016 szeptembere között a foglalkoztatottak száma az intézményi statisztikák alapján.

– Mennyien dolgoznak így, „nettó” piaci alapon?

– Mintegy kétmillió ember dolgozott a versenyszférában, a legalább négy főt foglalkoztató vállalatoknál.

– Milyen következtetésre lehet jutni, ha a béreket alaposan megvizsgáljuk?

– A béreket vizsgálva kitűnik, hogy a bruttó bérek 6,7 százalékkal nőttek, s ezt tovább emelte az adókönnyítés, pontosabban a személyi jövedelemadó-csökkentés. A bérek átlagos emelkedését továbbra is elsősorban az állami szféra dominálja, hiszen itt éves bázison 9,1 százalékkal nőttek a keresetek. Ez magasabb, mint az előző hónapokban, mivel szeptemberben újabb béremelés zajlott, mégpedig a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók körében.

– Miként alakulnak a versenyszférában a keresetek?

– Továbbra is trend felett bővült a dolgozók keresete, szeptemberben 5,7 százalékkal. Az egyre jelentősebb munkaerőhiány javítja a munkavállalók alkupozícióját, így előretekintve is további dinamikus béremelkedésre számíthatunk. Az év első három negyedévében átlagosan 6,1 százalékkal nőttek a bérek, s az emelkedés az év végére elérheti a 6,4 százalékot is.

Közelít a 260 ezerhez a „havi fix”

Szeptemberben a bruttó átlagkereset 257 900 forint volt, 6,7 százalékkal nőtt. Eközben a nettó átlagkereset a személyi jövedelemadó-szabályok változása miatt 8,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest – jelentette tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. A vállalkozásoknál 5,6 százalékkal nőttek a bruttó és 7,2 százalékkal a nettó keresetek, a költségvetési szektorban 9,9, illetve 11,6 százalékos volt az emelkedés a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. Az adatok szerint a bruttó és a nettó keresetek éves növekedése alig 0,2 százalékponttal alacsonyabb az augusztusinál. A 0,6 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek emelkedése 7,6 százalékos volt. Az alkalmazásban állók száma hetvenezerrel (2,6 százalékkal) nőtt a szeptemberig tartó egy évben, ebből 66 ezren a vállalkozásoknál találtak munkát.
A havi bruttó átlagkereset az iparban átlagosan 271 ezer forint volt, az építőiparban pedig 198 ezer, ami 5,2, illetve 2,1 százalékos éves növekedésnek felel meg. w