Termőföldadó: téves a jogértelmezés

Az idei évtől több önkormányzat is élt a települési különadó bevezetésének lehetőségével. Ennek lényege, hogy az önkormányzat pluszterhet mindenre kivethet, ami nem törvényellenes, vagy nincs központilag megadóztatva. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a termőföld után is többletterhet szavazzon meg a képviselő-testület, azonban a jogértelmezés sok helyen téves. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kérdésünkre ismét megerősítette: habár a termőföld lehet a települési adó tárgya, annak fizetésére csak azokat a gazdákat kötelezhetik az önkormányzatok, akik saját birtokukat magánszemélyként bérbe adják. Ebben az esetben is csak a bérbe adásból származó tőkejövedelem után szedhet pluszpénzt a település. Ennek oka, hogy a vállalkozói, valamint őstermelői minőségben, tehát egyéni vállalkozóként bejegyzett gazdák nem számítanak magánszemélynek, a települési adó alanya pedig csak magánszemély lehet a jogszabály szerint.

Az államtitkár kérdésünkre elmondta, a gazdáknak önkéntesen kell adóbevallást tenniük, az önkormányzatnak pedig kötelező a parlament által elfogadott törvényt követnie. Emlékeztetett, nem vethetnek ki újabb települési különadót az önkormányzatok, mivel azt az előző év végéig kellett a képviselőknek megszavazniuk, az idén erre már nincs lehetőségük.

Az elmúlt napokban a balmazújvárosi gazdatüntetés kapcsán hallhattunk ismét a földadóról. Az észak-alföldi városban is bevezették a pluszterhet a polgármester szerint jogszerűen, s minden gazdára alkalmazhatják.
Balmazújvárosban csak a magánszemélyeknek kell a földjük után adózniuk – mondta a Magyar Hírlapnak Veres Margit, a település polgármestere, aki hangsúlyozta: a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal megvizsgálta a helyi szabályozást, amelyben mindent rendben talált. A képviselők elfogadták, hogy az így beszedett többlet húsz százalékát a mezőgazdasági dűlőutak felújítására fordítsa a település.