Gazdaság
Technológiafejlesztést sürgetnek a szakértők
Költségcsökkentéssel növeli hatékonyságát az agrárium, de szükség van a beruházásokra is

Az aratási munkálatok hatékonyságának növeléséhez korszerű gépek szükségesek (Fotó: Varga Imre)
A mezőgazdasági cégeknek van még hova fejlődniük a hatékonyságnövelést illetően. Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztályvezetője elmondta: az agrárcégek vezetői között végzett kutatásukból kiderül, hogy jelenleg a vállalatok mintegy fele, azaz 47 százalék használ valamilyen hatékonyságnövelő eszközt. A cégek elsősorban a költségek csökkentésétől és a termelés bővítésétől várják teljesítményük javulását, miközben a munkaerő képzését és fejlesztését, valamint a jövőt jelentő precíziós gazdálkodást a cégek csupán töredéke alkalmazza a hatékonyságnövelés szempontjából.
A jelenlegi 47 százalékos arányt javíthatja, hogy a mezőgazdasági cégek csaknem egyharmada tervez hatékonyságnövelő beruházást a következő három évben. A tervezett beruházások esetében is legfontosabb cél a termelés bővítése és a költségcsökkentés, egy jelentős részük ugyanakkor a piaci reakciókészségüket fejlesztené, valamint a fogyasztói elvárásokhoz igazodna a beruházásokkal. Ez utóbbi két cél azért is kiemelkedően fontos, mert az agrárium hatványozottan ki van szolgáltatva az időjárás okozta nehézségeknek, valamint a fogyasztói igények változása is egyre gyorsabb tempót diktál az élelmiszeriparnak, ezért elengedhetetlen a gyors alkalmazkodóképesség.
Tresó István megjegyezte: a számok ígéretesek, azonban az alkalmazni kívánt fő eszközök nem minden esetben jelentenek jó irányt, hiszen a hatékonyságnövelés kulcsa nem kizárólag a kiadások lefaragásában és az erőteljesebb termelésben rejlik. Legalább ilyen fontos a technológiafejlesztés, a humán erőforrás tudásszintjének növelése és a mérethatékonyság is. Szerinte az ilyen jellegű beruházások azért is igen sürgetőek a szektor számára, mert a következő, 2020-ban kezdődő uniós ciklusban már az eddigieknél jóval kevesebb forrás áll majd az agrárium rendelkezésére. Tehát a következő két-három évben meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy uniós támogatás nélkül is életképesek legyenek a magyar gazdák. Ez pedig azt jelenti, hogy a jelenlegi erőforrásokkal hatékonyabban kell tudni gazdálkodni.