Tavaszig várni kell a csok-hatásra

Háda Bálint (Fotó: MH)

Kiemelkedő jelentőségű magyar makrogazdaságiadat-dömpingre nem számíthatunk a héten, de amit ismertetnek, az valószínűleg nem lesz túl szívderítő, legalábbis a Bloomberg elemzői konszenzusa szerint – fogalmazott lapunknak Háda Bálint közgazdász. Kiemelkedő fontosságú, hogy kedden a GDP-bővülés előzetes adata lát napvilágot, amely az első háromnegyed évre vonatkozik majd. Az előző negyedéves gazdasági növekedés üteme 2,6 százalék volt, ez mostanra lelassulhatott. Mértéke csupán 1,7 százalékos lehet. A szakértő szerint a gyengébb adat a teljes ipari termelés visszaesésének is, illetve az autógyártási alágazat kevésbé dinamikus, hullámzó teljesítményének is a következménye. Korábban a teljesítmény a Suzukinál volt kisebb, most pedig feltételezhetően az Audinál, ám az ipar rosszabb teljesítménye nem hárítható csak az autógyártásra, hiszen csökkent a teljes megrendelésállomány. Ami a számokat illeti, a csökkenés szeptemberben háromszázalékos volt, az év első kilenc hónapjában pedig 1,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Háda Bálint szerint mindehhez hozzájárulhat az építőipari termelés kevésbé gyors felfutása is, ugyanis arról is elemzői konszenzus van – ezúttal már magyar részről –, hogy a csok-hatás csupán tavasszal érvényesülhet majd. A közgazdász kiemelte: a kevesebb kormányzati építőipari beruházás, illetve az uniós források nem teljesen zökkenőmentes kifizetése, mind-mind GDP-bővülést lassító tényező.


Lapunk azon kérdésére, hogy a Bloomberg GDP-várakozása miért ennyire pesszimista – szemben a magyar kormányzat és a hazai elemzők várakozásaival –, azt felelte: a Bloomberg mindig is rosszabb adatokra számít, hiszen külföldről másként lehet megítélni egy-egy ország teljesítményét, mint belföldről, az adatok is lassabban jutnak el külföldre.

Ami a nemzetközi helyzetet illeti, a héten főleg Ázsiából és az Amerikai Egyesült Államokból számíthatunk a szakértő szerint fontos adatokra. Megjelenik a japán GDP (a várakozás +0,7 százalék negyedév/negyedév). A japán jegybanki politika is érdekesen alakulhat, hiszen a jen az elsődleges „menekülő deviza” azaz ezt veszi mindenki, ha felbolydul a piac. Éppen ezért akarja a jegybank ezt gyengíteni. E napon jön a kínai ipari termelési adat, amely a szeptemberi adathoz hasonlóan (+6,1 százalék) alakulhat most is, valamint a kiskereskedelem bővülésének mértéke (+10 százalék). Kedden közlik a német GDP alakulását, amely 1,8 százalék körüli. Ekkor tudjuk meg azt is, hogy az eurózóna gazdasága miként teljesít. Az Egyesült Államokból a beszerzési menedzserindex-mutató érkezik. Szerdán megtudjuk, miként teljesít az USA ipara, csütörtökön az inflációs adatot, illetve a munkanélküliségi ráta mértékét közlik. Háda Bálint az inflációval kapcsolatban megjegyezte: szeptemberben 1,5 százalék volt, októberben 1,6 százalékra számítanak az elemzők.

Lapunk azon kérdésére, hogy a „Donald Trump-hatás” hogyan alakíthatja ezen a héten a piacokat, a közgazdász azt mondta, minden csoda pár napig tart. Kezdetben pánik volt a piacokon, de mostanra az üzletemberek is azt látják, hogy megnyugodhatnak. Annyi bizonyosnak látszik, hogy maradhat a Fed elnöke, nem küldi el az új elnök, ám a szerződését valószínűleg nem hosszabbítják meg.