Tavaly 2,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak

Az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal nőttek az árak decemberben, a novemberi 0,4 százalékos emelkedés után. 

Az elemzők 2,3-2,4 százalékos éves átlagos inflációt vártak 2017-re.

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: az infláció decemberi lassulásában az üzemanyagok árának mérséklődése játszott főszerepet. 

Az éves mutatót tekintve a január-novemberi kumulált (2,5 százalék) adathoz képest lényegében nincs változás, a legnagyobb drágulást a szeszes italok, dohányáruknál, valamint az élelmiszereknél mérték. Egy főcsoportban mértek csökkenést, a tartós fogyasztási cikkekért 0,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni tavaly.

Közölte: az éves infláció 2012-ben volt utoljára magasabb a tavalyinál, azonban a jóval a jegybanki 3 százalékos inflációs cél alatt marad.

A maginfláció csaknem az inflációval azonos 2,3 százalékos volt a múlt év egészében, decemberben 2,6 százalékot ért el, megegyezően a novemberivel.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője várakozásai szerint 2018-ban az inflációs nyomás bár erősödhet, így is cél alatt marad: 2,7 százalék lehet így nem feltételezi, hogy változna az MNB laza monetáris politikája.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy az idei első negyedévben az adóintézkedések - például a hal és az internet áfájának csökkentése - miatt 2 százalék alá lassulhat az infláció, a második negyedév után viszont felgyorsulhat az infláció, december végére megközelítheti a 3 százalékos szintet, ami megegyezik a jegybanki inflációs céllal. Az éves átlagos infláció az idén 2,5 százalék körül lehet a jelenlegi kilátások alapján.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője idén átlagosan 2,7 százalékos inflációra számít a tavalyi 2,4 százalék után. A gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt azonban az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat. Ezzel szemben a viszonylag alacsony olajárak és tartósan alacsony importált infláció fékezhetik az árak emelkedését.