Tapasztalt szakértőkkel a versenyképességért

Turóczy László: Fontos a digitalizáció (Forrás: NKFH)

A Nemzeti Versenyképességi Tanács célja, hogy véleményezze a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából releváns kezdeményezéseket, és egyúttal javaslatokat fogalmazzon meg a gazdasági versenyképességet javító kormányzati beavatkozásokra – mondta lapunknak Turóczy László versenyképességért felelős helyettes államtitkár. Kiemelte, a tanács olyan intézményesített szakmai fórum, amely jól előkészített napirendek mentén, rendszeres üléseken fogalmazza meg javaslatait. A nemzetgazdasági miniszter – egyben a Nemzeti Versenyképességi Tanács elnöke – a gazdasági és tudományos élet elismert tagjai közül hét olyan személyt kért fel, akinek munkájánál fogva a versenyképesség témakörében széles körű elméleti, gyakorlati tapasztalata van. A javaslatokról az elnök rendszeresen tájékoztatja a Gazdasági Kabinetet, amely el tudja juttatni azokat a jogalkotási folyamatban részt vevőkhöz.

A tanács az első, tavaszi ülésszakán a versenyképességet már rövid távon is javító beavatkozásokat vizsgált, amelyek alapján a Miniszterelnökséget vezető miniszter áprilisban benyújtotta az első törvényjavaslatot, és eddigi működése nyomán több jogszabály-módosítás született a közelmúltban. A helyi iparűzési adó és az idegenforgalmi adó esetében megszűnik a cégeknek a székhely szerinti önkormányzatnál történő bejelentkezési kötelezettsége, azaz egyablakos rendszer jön létre. Ahogyan írtuk, a közműcsatlakozás időigényének csökkentése érdekében július 1-jétől a kérelem benyújtása esetén valamennyi közműszektorban – gáz, villany, ivóvíz és szennyvíz – az eljárási határidők rövidebbé váltak, megszűntek a szükségtelen, az eljárások elhúzódását okozó szabályok. Az építési beruházásokhoz kapcsolódó engedélyezési eljárások egyszerűsítése érdekében a törvénymódosítás értelmében az önkormányzatok ingyenesen hozzájutnak a digitális földhivatali alaptérképekhez és kapcsolódó adatokhoz. Az őszi ülésszak keretében eddig a tanács értékelte a tavalyi hatéves bérmegállapodás gazdasági hatásait. A megállapodás hozzásegíti a munkavállalókat ahhoz, hogy magasabb fizetésben részesüljenek, valamint olyan szemléleti változást hoz, amely felkészíti a gazdaságot a következő időszak kihívásaira. További kiemelt téma volt a foglalkoztatás és felnőttképzés, a mostani ülés fő témáját pedig a digitalizáció, mint a versenyképesség javításának fontos eleme adja.

Turóczy László a tanács munkája kapcsán beszélt arról is, hogy a Világgazdasági Fórum szeptember végén közzétett versenyképességi összevetésében Magyarország kilenc helyet lépett előre, így jelenleg a hatvanadik helyen áll a rangsorban. A magyar gazdaság szereplőinek elégedettségét támasztja alá a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legfrissebb konjunktúrafelmérése is, amely kimagasló befektetői hangulatról és javuló üzleti kilátásokról számol be. A Világbank a vállalati versenyképesség igen fontos aspektusát, az üzleti szabályozási környezetet vizsgáló Doing Business-felmérése szerint is javult az ország teljesítménye az idén. A rangsorban Magyarország csak azért csúszott hátrébb hét helyezést, s került a 48. helyre, mert más, az Európai Unión kívüli országok nagyobb mértékben javították eredményeiket. A különböző rangsorok egymással ellentétes irányú mozgásai jól mutatják az ilyen nemzetközi felmérések hiányosságait, hiszen egymástól eltérően értelmezik, és más módszertannal mérik a versenyképességet. Turóczy László rámutatott arra is, hogy a magyar gazdaság versenyképességének javulását a gazdasági statisztikák, valamint a nemzetközi befektetők, intézmények, hitelminősítők pozitív visszajelzései és az országkockázati mutató (CDS-felár) rekordalacsony szintre való csökkenése tükrözi inkább, semmint a rangsorok.