Tállai András: Tovább erősödik Magyarország az adótörvények módosításával

Tállai András az egyes adótörvények és más kapcsolódó jogszabályok módosítására tett kormányzati javaslat parlamenti vitájában pénteken azt mondta, az adócsomag egyaránt szolgálja a vállalkozások előremenetelét, a családok jobb megélhetését, mivel elfogadásával csökkennek a közterhek, mérséklődik a bürokrácia, növekedhet Magyarország versenyképessége.

A fontosabb intézkedések közül kiemelte: jövő évtől a magányszemélyek személyi jövedelemadó-bevallását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal készíti el, ha az adózó nem kért munkáltatói adómegállapítást vagy azt a munkáltató nem vállalta.

Kedvezményben részesülnek az élőzenei szolgáltatást igénybe vevő vendéglátóhelyek, illetve azok a vállalkozások, amelyek energiafelhasználásuk hatékonyabbá tétele érdekében beruházást valósítnak meg - mondta.

Ugyancsak kedvezményben részesülhetnek - ismertette - az innovatív vállalkozásokat támogató befektetők: a társaságiadó-kötelezettség csökkentésén keresztül befektetésük akár 25 százaléka is megtérülhet, függetlenül a befektetés későbbi nyereségességétől.

Tállai András elmondta, a kisvállalati adóban azt javasolják, hogy ezen adóalanyiság alatt keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteséget a társasági adó hatálya alá való átlépéskor is még 5 évig fel lehessen használni. Hozzátette: egymilliárd forintra emelik az adóalanyiság megszűnésének bevételi értékhatárát.

A kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) érintő változásokról közölte, hatmillió forintról 12 millió forintra nő a bevételi összeg határa, ennek elérésig kizárólag tételes adót kell megfizetni. Hozzátette: az értékhatár emeléséhez is kapcsolódóan hatmillió forintról nyolcmillió forintra emelkedik az általános forgalmi adó alanyi adómentességének értékhatára.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy az eho - az adminisztráció csökkentése érdekében - az eddigi öt helyett kétkulcsos lesz. Megszűnik a kamatjövedelmeket, valamint a tartós befektetésekből származó jövedelem lekötési hozamát terhelő hatszázalékos eho - mutatott rá.

Kitért arra, hogy fizető-vendéglátók jövőre egy csatornán fizethetik a közterheiket: megszűnik a tevékenységet terhelő eho, de a szobánként fizetendő, tételes személyi jövedelemadó a megszűnő ehóval azonos mértékű.

Tállai András a személyi jövedelemadót érintő változások közé sorolta: a jövőben az első házasok kedvezménye, a családi kedvezmény megnyílása esetén is, 24 hónapon át érvényesíthető. A tartós befektetési számlák esetében lehetővé válik, hogy a számlatulajdonos az ötéves lekötési időszak végén az összeg egy részét adómentesen kivehesse, a többit pedig továbbra is leköthesse - részletezte.

A helyi adótörvényekre vonatkozó változásokról elmondta, a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezők, családi gazdasághoz tartozók az iparűzési adókötelezettségüket teljesíthetik közösen, az adószámmal rendelkező őstermelő, családi gazdálkodó nevén, az általa benyújtott adóbevallásban. 

Az illetéktörvényről szólva közölte, az ingatlanforgalmazónak vagy ingatlanos lízingcégnek továbbra két éven belül el kell adnia a vásárolt ingatlant; ha vállalják, hogy a továbbértékesítési szerződés "teljesedésbe megy", azaz az ingatlant tulajdonba adják, akkor az illeték 2 százalék, ha nem vállalják, 3 százalék.

Az államtitkár közlése szerint az interneten közzétett reklámok esetén a reklám közzétevőjének, vagyis a reklámadó alanyának a reklámfelülettel rendelkezni jogosult személy vagy szervezet minősül. A reklámadó esetén nem lesz szükség a reklámközzétevő kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeszámítására - jegyezte meg.

Szólt arról, hogy január 1-jével lekerül az ár a dohánytermékekről, de az adójegy rendszere megmarad, a zárjegyre az új jövedéki törvény április 1-jei hatályba lépésével állnak át. 

Kitért arra, hogy a cigaretta adómértékek emelésének ellenére a jövedéki adó tartalom súlyozott kiskereskedelmi átlagárhoz vett aránya továbbra is az egyik legalacsonyabb lesz az uniós tagállamokkal összehasonlítva.

Gazdaságfehérítő intézkedésként említette, hogy az autóeladásokkal elkövetett áfacsalások visszaszorítása érdekében a jövőben az áfaalanyok kötelesek adatot szolgáltatni azon személygépkocsik alvázszámát illetően, amelyek után fizetendő adót vallottak be az áfabevallásukban. 

A megbízható adózók további előnyöket kaphatnak: az automatikus fizetési könnyítés keretében nemcsak részletfizetésre, hanem fizetési halasztásra is lehetőségük lesz, emellett az értékhatár 500 ezer forintról 1,5 millió forintra emelkedik, amellyel szélesebb kör számára válik elérhetővé a kedvezmény - magyarázta.

Az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) esetén biztosítékadási kötelezettség lesz azon új kötelezettek részére, akik még nem tettek ekáer-bejelentést, vagy az első bejelentésüktől számított 180 nap alatt a bejelentéseik száma nem érte el a tízet - mondta.

Elmondta, az étel- vagy italautomaták automata felügyeleti egység nélkül legfeljebb 2017. június 29-ig üzemeltethetőek, kivéve azon gépeket, amelyeket - műszaki, technikai okok miatt - nem lehet automata felügyeleti egységgel ellátni. Ezek az automaták 2017. december 31-éig üzemeltethetőek - tette hozzá. 

Kitért arra, hogy a nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdek (IFRS) esetén változnak egyes határidők és a könyvvizsgálók minősítései.

Közölte, a helyszíni szerencsejáték-ellenőrzéskor az adóhatóság ellenőre jogosult bármely olyan helyiségbe belépni, amelyben valószínűsíthető, hogy tiltott szerencsejáték-szervezés zajlik.

Szatmáry Kristóf, a Fidesz vezérszónoka frakciója nevében üdvözölte és teljes támogatásáról biztosította a javaslatot, amely szerinte kizárólag adóegyszerűsítő változtatásokat, valamint a magánszemélyek és a hazai vállalkozások adópozícióit javító módosításokat tartalmaz. Hozzátette: a javaslat csökkenti az adminisztrációs terheket, jogtechnikai módosításokkal, kiegészítéssekkel segíti az egyértelmű jogalkalmazást, valamint bizonyos jogharmonizációs kötelezettségeknek is eleget tesz.
A hazai kis- és közepes vállalkozások életét könnyebbé tevő módosítások között említette a kiküldetésekkel kapcsolatos szabályozás átírását, az adómentes, munkáltató által nyújtható lakáscélú támogatással kapcsolatos szabályok rendezését, valamint azt, hogy a kisadózók számára a bevételi összeghatár 6-ról 12 millióra emelkedik. Kiemelte még az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezményét,  valamint azt is, hogy az áfa alanyi adómentességének értékhatára 6-ról 8 millió forintra emelkedik. Kitért arra a változásra is, amely szerint 2017-től a magánszemélyek számára az adóhatóság készítheti el az adóbevallási tervezetet.

Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka úgy vélte: az adócsomaggal egy alapvetően elhibázott adórendszer "foltozgatása" zajlik, ami nem több mint "ráncfelvarrás". Hangsúlyozta: egy jó adótörvénynek minimum egy év a szavatossági ideje, azonban a Fidesz-KDNP kormány évek óta azt a gyakorlatot folytatja, hogy a tavasszal elfogadott adótörvényeket néhány hónap múlva már "toldozgatja-foldozgatja".
Orbán Viktor miniszterelnök és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter versenyképességgel és béremeléssel kapcsolatos nyilatkozataira utalva Burány Sándor megjegyezte: jó esély van arra, hogy a most benyújtott adójavaslat még "messze nem az igazi", hanem csak a szavazás előtt egy nappal benyújtott módosító javaslat tartalmazza majd a valódi szándékokat.
Kijelentette: kiszámíthatóságra lenne szükség, mert nem lehet versenyképes egy olyan gazdaság, amelyben a legfontosabb törvények szavatossága csupán néhány hónap. Az MSZP politikusa az alacsony keresetű munkavállalók béremelését és a minimálbér adómentességét szorgalmazta, mert szerinte ma Magyarországon a minimálbérből nem lehet megélni, az kevesebb, mint a létminimum összege. 

KDNP: Adókedvezményekről és az adminisztrációs terhek csökkentéséről szól a javaslat
    
Hargitai János, a KDNP vezérszónoka a szocialista felszólalásra reagálva hangsúlyozta: a kormány nem fogja követni a szocialisták által működtetett adórendszert és társadalompolitikát, mert az országot éppen ez tette tönkre 2010 előtt. Zsugorodott a gazdaság, a munkanélküliség az egekben volt, a minimálbér adómentességével pedig a feketegazdaságot ösztönözték, hiszen a "fél világot" így foglalkoztatták akkoriban - jellemezte a szocialista kormányzás éveit. Szerinte a mostani kormány koncepcionális változtatásokat vezetett be a személyi jövedelemadó csökkentésével és fogyasztás adójának növelésével.

A KDNP-s képviselő szerint az adómódosítások az adminisztrációs terhek csökkentését szolgálják, további adóegyszerűsítéseket és kedvezményeket vezetnek be, valamint jogtechnikai pontosításokat, kiegészítéseket tartalmaznak. Elismerte, valóban jobb lenne, ha nem kellene mindig módosítani az adótörvényeket, de úgy vélte, "nem tragédia", ha mindig pozitív irányban nyúlnak hozzá a szabályokhoz. Hozzátette: az sem zavarná, ha a törvényalkotás menetében módosító javaslatokkal további kedvezményeket vezetnének be. "Soha jobb hírrel ne zavarjuk az adózókat" - fogalmazott.

Azt is hangsúlyozta: nyomát se látja annak a korábbi politikai gyakorlatnak, amely szerint a választások előtt mindig megindul az osztogatás, hiszen a hiánycélt 2018-ra is 1,8 százalékban határozta meg a kormány. Hozzátette: a kabinet úgy képes tartani a szigorú költségvetési politikáját, hogy mégis képes kedvezményeket hozni az adórendszerben.

Volner János, a Jobbik vezérszónoka úgy vélte, a kormány nem váltotta be 2010-es ígéreteit az egyszerűbb adórendszerről és söralátét méretű adóbevallásról, hiszen ma a "söralátétnek többszörösét láthatjuk", és az adórendszer sem lehet egyszerűbbnek nevezni, mert a kormány újabb és újabb "egzotikus", más országokban nem létező adónemeket vezetett be. Megjegyezte: végül - például a tranzakciós adó és a bankadó esetében is - a magyar lakosság és a vállalkozások lettek a teherviselői ezeknek az adónemeknek. 

Fontosnak tartotta a kiszámíthatóságot, ugyanakkor szerinte a kormány évközben is többször módosítja az adórendszert, ami a versenyképesség növekedése ellen hat, hiszen a cégek nem tudnak hosszú távon üzleti terveket készíteni. Emellett - folytatta - Magyarországon az adók a vállalkozások számára nem megfizethető mértékben magasak, a kisebb cégek nem tudják kitermelni a munkaerő legális foglalkoztatásának fedezetét. Úgy vélte: az egykulcsos személyi jövedelemadó a legfelsőbb jövedelmi tizedbe tartozó munkavállalókon segített, 70 százalék viszont nem realizált béremelkedést, vagy egyenesen csökkentek a béreik.

Igazságtalannak és célszerűtlennek minősítette, hogy Andy Vajna kaszinóiban a gépek nincsenek rákötve a NAV rendszerére, miközben a kisvállalkozások forgalmát szigorúan ellenőrzik.

A társasági adó ügyében jelezte: változtatni kell azon, hogy egyes vállalatok cégfeldarabolással akarják kikerülni az adófizetést, illetve azon is, hogy az osztalékadó csak a magyar vállalkozások számára kötelező, a külföldi cégek kivihetik hasznukat az országból.

LMP: Ez a "beteges bürokráciakényszer salátatörvénye" 
     
Sallai R. Benedek, az LMP vezérszónoka "beteges bürokráciakényszer salátatörvényének" nevezte a közel 200 oldalas javaslatot, és megkérdezte az államtitkárt, ismeri-e azokat az nyugat-európai példákat, ahol négyoldalas adószabályok akár 10 évig hatályban vannak. Úgy vélte a javaslat nem egyszerűsíti, hanem éppen bonyolítja az eljárásokat. A törvényelőkészítés színvonalát mutatja, hogy egy korábban áterőltetett jogszabályaik jelentős része, jó ha egy évet megér változtatás nélkül - fogalmazott a politikus, aki szerint ebben a "törvénygyárban" már sokszor már nem csak az alapot jelentő törvényeket módosítják, hanem a "módosítások módosításainak módosítását" valósítják meg.

Kijelentette: a módosítások lényege, hogy a "haveri, rokoni körök, Garancsi, Mészáros, Tiborcz, Vajna, uniós közbeszerzési lenyúlásaik mellé még adókezdeményeket vagy adóleírási kedvezményeket is kapjanak ajándékba". Ilyennek tartotta a műemléki felújításokkal és az energiahatékonysági beruházásokkal kapcsolatos adókedvezmények bevezetését, valamint a szerencsejáték koncessziókkal kapcsolatos szabályok megváltoztatását, amelynek eredményeképpena NAV azt titkolhat el az európai társhatóságok elől, amit csak akar.

MSZP: Csökkenteni kell az élelmiszeráfát
    
Gőgös Zoltán arról beszélt, hogy az agrárium az egyik legalacsonyabb jövedelmű ágazat, s az áfaterhelés miatt "óriási biznisz lett az áfacsalás". Értékelése szerint az ekáer egy szükséges rossz, azonban nem lenne rá szükség alacsonyabb áfa esetén. Hozzátette ugyanakkor, hogy a csalások nem minden típusút szűrik ki, szerinte például nem lehet 120 forintos UHT tej a boltok polcain csalás nélkül, s ugyanez igaz a 45 forintos krumplira.

A szocialista képviselő szerint a járulék- és áfacsökkentés megtérülne, s noha rövid időre áldozni kellene rá, kormánydöntésekkel egyébként is "szórják" az 50 milliárd forintokat. Mint mondta, a csökkentésre nagyobb energiát kellene fordítani, ellenkező esetben nem lesz tejtermelő tehén az országban. Szóvá tette azt is, hogy a cukorügyben csak egy ember került börtönbe.

Az ellenzéki politikus a KDNP felvetésére "vadbaromságnak" nevezte, hogy a minimálbér adómentessége a feketegazdaságot segítette volna.

Fidesz: Előremutató a javaslat

Turi-Kovács Béla felszólalásában arányosnak és igazságosnak nevezte az egykulcsos adót, ami értékelése szerint megalapozta a költségvetés szilárdságát és lehetőséget adott egy nagyobb adósságcsökkentéshez.

Szerinte a javaslat az őstermelőkkel is pozitívan foglalkozik, s jelentős előrelépés, hogy tehermegosztásra ad lehetőséget, továbbá a magasabb járulékfizetés lehetővé tételével az előre gondoskodás felé hat.

A magánlakások bérbe adását illetően a kormánypárti politikus tisztább helyzet megteremtését szorgalmazta, mert mint mondta, megkerülhető az adózás.

Kitért arra is, hogy az adótörvények gyakori változtatását nem tartja kártékonynak, az a biztonságot szolgálja és nem halogatja a választ egy-egy kihívásra.

A javaslat összességében előremutató, s könnyíti a kis- és közepes vállalkozók helyzetét - összegzett.

LMP: Mindenkinek járjon az egyszerűbb adózás!
    
Sallai R. Benedek nem vitatta, hogy korrekciókra van szükség, ugyanakkor közölte: az a baj, amikor valaki tollba mondja a kormánynak, hogy mit változtasson, s a parlament javarészt ilyen indítványokat tárgyal. Példaként említette, hogy a NAV magánlakásokon szervezett illegális szerencsejáték esetén is rajtaüthet, igazoltathat és motozhat, mert az ilyen játékok sértik Andy Vajna érdekeit.

Az ellenzéki politikus szerint a hatóság a kisadózókra figyel, a milliárdos források esetén azonban nem jár el következetesen. Szóvá tette, hogy az új, egyszerűbb adóeljárási szabályokat tartalmazó jogszabály-csomag nem ér ide a Ház elé, csak azok a felvetések, amelyek kormányközeli vállalkozókat segítenek. Egy "jól szervezett bűnözői csoport hatalmába kerítette a jogalkotást" - fogalmazott.

Jobbik: Nem a széles tömegeket szolgálják az adótörvények 

Z. Kárpát Dániel a különadókról szólva emlékeztetett: ígéret volt azok kivezetésére, de ez mégsem történt meg. 

Átalányadózást javasolt a közösségi ingatlankiadásra, hogy azokat bevonják a közteherviselésbe. Rámutatott: azt várná egy adócsomagtól, hogy a társadalom 90 százalékát segítse, a jelenlegi azonban egyáltalán nem ad választ például a lakhatási válságra - mondta. 

NGM: Jelentős eredményeket hozott a kormány adópolitikája  

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára megvédte a kormány adópolitikáját, mert, mint mondta, az komoly sikereket hozott. Konkrétumként a legutóbbi felminősítést említette. 

A kormány célja a fogyasztási adók növelése volt, szemben a jövedelemadókkal - emlékeztetett, hangsúlyozva: sikerült is elérni az áfabevételek komoly növekedését, azok öt év alatt szinte megduplázódtak. Mindez köszönhető a többi közt az áfabevallás szigorításának is - tette hozzá. 

További változásokat is előrevetített, például a fuvarozók súlymérős ellenőrzését, hogy kiszűrhessék azokat az árukat, amelyeket áfafizetés nélkül értékesítenének. 

A járulékcsökkentéssel kapcsolatban közölte: a kormány első olvasatban már elfogadta a gazdasági miniszter előterjesztését, döntést azonban még nem hozott, egyelőre tárgyal a munkavállalói és munkaadói oldallal. A dokumentumot eddig nagy örömmel fogadták a partnerek, és a kormány célja is társadalmi konszenzus kialakítása - hangsúlyozta. Hogy mindez ebben a törvényben szerepel-e majd vagy egy másikban, az később derül ki. 

Megjegyezte: az adóhatóság ellenőrizheti a titkos szerencsejáték szervezőit. Kijelentette azt is: az információnyújtási kötelezettség uniós jogszabályon alapul. 

Tállai András felszólalását és a vitát úgy zárta: a változtatások a családok, a gazdaság felemelkedését szolgálja és csökkenti az adóbürokráciát. 

Az ülésen elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta. 

Sávos, háromkulcsos személyijövedelemadó-rendszer bevezetését javasolja a Párbeszéd Magyarországért. A párt nulla, 15 és 30 százalékos kulcsokat alkalmazna, amivel a legalacsonyabb jövedelmi osztályba tartozóknak akar kedvezni.

A Párbeszéd szóvivője pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök szavaira reagált, aki az előző napon egy határozott béremelés szükségességéről beszélt. Tordai Bence a béremelés szükségességével egyetértett, de azt javasolta, hogy ne a társasági adót és a munkáltatói járulékokat csökkentsék, mert az ebből származó többlet "nem fog lecsorogni" a munkavállalókhoz.

Az egykulcsos adót "ősbűnnek" nevező és az alapjövedelem bevezetése mellett érvelő politikus ezért azt javasolta, hogy újra vezessék be a sávos, háromkulcsos személyi jövedelemadót. Elképzelésük szerint a minimálbérig nem kellene adózni, körülbelül bruttó 450 ezer forintig 15 százalékos, afölött pedig 30 százalékos kulcsot alkalmaznának. Tordai Bence azt mondta, hogy ezzel a legalsó jövedelmi sávba tartozók körülbelül havi plusz harmincezer forinthoz jutnának, miközben a középosztálynak sem kellene többet adóznia.

Bírálja az LMP társelnöke a miniszterelnök által bejelentett adóprogramot, mert az szerinte tovább rontja az ország versenyképességét, mivel nem határozott béremelésről, hanem a munkaadók további segítéséről szól. 

Szél Bernadett pénteki budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Orbán Viktor EBRD konferenciáján lényegében elismerte, hogy zsákutcába vezette Magyarországot, és azt is, hogy eddigi kormányzása alapján az emberek rosszul jártak. Ennek ellenére a miniszterelnök továbbra sem a versenyképességünk javítására törekszik, hanem folytatódik a multik támogatása az oktatás vagy a kutatás helyett - értékelt.