Szükséges a bankadó csökkentése

– Az EBRD hazánkra vonatkozó jelentésében korábbi prognózisához képest több tényezőben is pozitívabb képet festett a magyar gazdasági folyamatokról. Már Londonból nézve is jobban teljesítünk?

– Az EBRD Tbilisziben lezajlott közgyűlésén publikálta régiónk gazdasági kilátásairól szóló legfrissebb, Regional Economic Outlook elnevezésű összeállítását, és mind a gazdasági növekedésben, mind pedig más tényezőkben is – a tényadatok és a prognózisok alapján – Magyarország kifejezetten jól teljesít.

– Mire fókuszál a jelentés?

– Az EBRD működési országaira, azokra ahová a bank befektet. Az országok és a régiók között is óriásiak a különbségek, ráadásul egy időben két válságzóna is van. Egyrészt az orosz–ukrán problémák nemcsak ezt a két országot érintik, hanem az Oroszországot körbevevő és a mai napig hozzá ezer szállal kapcsolódó, gazdaságilag tőle nagyban függő államokat. Grúzia, amely házigazdája volt a közgyűlésnek – annak ellenére, hogy a háború óta nincsenek Oroszországgal diplomáciai kapcsolatai – „érzi” az orosz válságot, az exportja jelentős mértékben csökkent, az orosz turisták száma is nagyban elmarad a korábbiaktól. A másik válságterület Görögország, amely úgynevezett donorországból az idén lett működési ország. Az elemzés fő témája az orosz recesszió és annak közvetlen és közvetett hatásai, illetve az ukrán válság tágabb értelemben vett geopolitikai és gazdasági következményei.

– Utóbbi miatt mekkora a gazdasági feszültség például nálunk?

– Az előzőekhez képest a közép-európai régió, azon belül is Magyarország és Szlovákia, valamint a balti térség a béke szigete, hiszen egészséges növekedés, költségvetési egyensúly és növekvő foglalkoztatottság jellemzi.

– A magyar növekedés fenntarthatónak tűnik?

– Leszögezhetjük, hogy az EBRD jelentése alapján a magyar gazdaságról kialakított kép pozitív és javuló, nem is lehet más, valamelyest felfele korrigálták az elemzők a növekedési kilátásokat az előző negyedévi jelentéshez képest. Az adatok azt mutatják, hogy egyértelműen a legjobbak között vagyunk, sőt egyes területeken mi vagyunk a legjobbak. Mindegyik elemzőház a saját módszerével dolgozik, a prognózisok eltérő modellek alapján készülnek. A tavalyi kiugróan magas növekedés idei fenntarthatóságát vagy azt, hogy az idén a növekedés valamelyest mérséklődik, nem lehet egzakt módon kiszámolni. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a kérdés a növekedés mértéke, és nem válságról, nem stagnálásról, nem is nulla közeli növekedésről beszélünk, hanem arról, hogy vajon 2,7 százalékos vagy 3,1 százalékos lesz-e a növekedés.

– Akkor tartható az ütem?

– Praktikusan arról van szó, hogy jó esélyünk van a három százalék feletti növekedésre – és ezt nem sok ország mondhatja el magáról. A foglalkoztatás és ezzel együtt a várható fogyasztás növekedését és a kiemelkedően magas ipari termelés bővülését is kiemeli az elemzés. Mindezek és a költségvetés egészséges helyzete megalapozza a közeljövőben várható hitelminősítői feljavításokat.

– Voltak-e magyar vonatkozásai a közgyűlésnek?

– A magyar delegációt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vezette, aki egyben az EBRD kormányzótanácsának tagja is. A felszólalásában két fő üzenet volt. Az egyik, hogy azon szektorok mellett, amelyekben az EBRD hagyományosan kiemelkedő szaktudással bír – azaz az infrastruktúra, energia és a pénzügyi szektor –, bátorítjuk a bank döntéshozóit abban, hogy a működési országok adottságaihoz igazodóan aktívabb szerepet vállaljon a mezőgazdasági, az  élelmiszer-ipari, valamint a régiók növekedését meghatározó feldolgozóipari projektekben. A fejlettebb országokban az infrastruktúra szektorban, a telekommunikációban kevesebb a potenciál, azt kell figyelni, hogy a hova áramlik a működő tőke, és ebbe az áramlatba kell bekapcsolódni. A másik üzenet, amely elhangzott ezzel összefüggésben, a közép-európai régió fontossága az EBRD számára és az ebben rejlő növekedési potenciál.

– Szó volt-e az EBRD és a magyar kormány által kötött együttműködési megállapodásról? Hallani lehetett olyan elképzelésekről, hogy a bankadó csökkentését ahhoz kötik majd, hogy milyen növekedést produkálnak a bankok például hitelezési aktivitásban.

– Ahogy több nyilatkozatban is megjelent, egyértelmű, hogy a kormány betartja az együttműködési megállapodást, és nincs ilyen növekedési feltétel. Persze, hogy mindenki azt szeretné, ha növekedne a hitelezési aktivitás, az összes résztvevő ebben érdekelt. A kérdés az, hogy ez majd mitől következik be. Az egyértelmű, hogy a bankadó csökkentése egy ehhez szükséges feltétel. A bankok újbóli növekedése a magyar gazdaság növekedésével megy végbe, mert nem vagyunk regionális bankközpont, úgy mint például London vagy Bécs. A bécsi bankok akkor is nyereségesek és növekednek, ha az osztrák piac önmagában veszteséges és nem növekszik. Nálunk nem ez a helyzet, vagyis a bankjaink a hazai piacból élnek, a magyarországi vállalatokra és a lakosságra számíthatnak. A bankadó csökkentése nyilván adhat egy lökést a hitelezési aktivitásnak, mert javítja az üzleti modellt, de a magyar bankok növekedése akkor egészséges, ha a gazdasági növekedésre épül – és nem kényszerre.

– Megvan az alapja ennek?

– A tényadatokból az derül ki, hogy a magyar gazdaság növekszik, a negyedéves növekedési ráta is meghaladta a három százalékot, az ipar növekedése elképesztő magasságokba emelkedett: az elmúlt hónapban meghaladta az évi tíz százalékot, vagyis egyértelmű, hogy a reálszférában is megvan az alapja a banki növekedésnek is.

– A hitelezés felpörgetésével további tér nyílna.

– Fontos, hogy a banki hitelezés növekedése ne mesterséges legyen, s ne a korábbi minták alapján történjen meg, hanem a „prudens bankolás” elvei szerint. Korábban láttuk, hogy mihez vezet az erőltetett bővülés. Hosszú távú, fenntartható, a realitásokhoz igazodó növekedésre van szükség.

– Az EBRD és a kormány által aláírt dokumentumot a „gentlemen’s agreement” alapján egyébként is illik betartani. Vagy nem?

– Az együttműködési megállapodást nemcsak azért tartjuk majd be, mert aláírtuk, hanem pont fordítva: azért írtuk alá, mert nem ellentétes, sőt illeszkedik a hosszú távú gazdaságpolitikánkhoz. Fontos a megállapodás, mert a stabil bankrendszer mindenkinek alapvető érdek, de még ennél is fontosabb, hogy a többi gazdasági szereplő, a többi szektor is kapjon ennyi figyelmet. Az EBRD jó partner ebben, mert többféle régióban működik, és széles rálátása van többféle nemzetgazdasági modellre.

– Nyit új piacok felé az EBRD?

– A szokásos témákon – éves beszámoló és a költségvetés elfogadásán – túlmenően a legfontosabbnak a Chakrabarti elnök által is hangsúlyozott, új helyzetekhez való alkalmazkodást, a gyors és szakszerű reagálás fontosságát említeném, mert ez előzőekben említett válságzónák nyilván hatnak a bank üzleti modelljére is. Természetesen az EBRD új piacok felé is nyit, ám ezek hatása majd két-három esztendő múlva érezteti a hatását. De az EBRD nem csak az éves profitban érdekelt pénzügyi szervezet, többféle küldetése van. Például az ukrán- vagy a zöldenergia-projekteket nem lehet pusztán nyereségességi szempontok alapján megítélni. De ugyanez a helyzet a női kisvállalkozói programmal, ezeket az EBRD nem az aktuális év bevételnövelése céljából csinálja. Továbbá fontos, hogy az EBRD elkötelezett az energiabiztonság, a működési országok reformfolyamatainak támogatásában is, valamint a tudásalapú gazdaság és a kisvállalkozásokat, az innovációt támogató kezdeményezések mellett.

---

Középpontban Kelet-Európa

Az EBRD alapokmányát 1990-ben írták alá, és a bank 1991-ben kezdte meg működését. A második világháborút követő legjelentősebb nemzetközi méretű segélyezési pénzintézet, amely tőkét, és technikai segítséget ad a kelet-európai országok magángazdaságainak újjászervezéséhez. Célja, hogy segítse a magánvállalkozói kezdeményezéseket. Segíti a pénzügyi, gazdasági, környezetvédelmi és tőkepiaci kezdeményezéseket és az olyan gazdaságilag fontos létesítményeket, amelyekben egynél több fogadóország érdekelt.