Gazdaság

Szükség van képzett közgazdászra

Gazdasági felsőoktatás: átgondolt programja van A Magyar Nemzeti Banknak

Szükség van jól képzett közgazdászokra. Ehhez van a Magyar Nemzeti Banknak átgondolt oktatási programja. A gazdasági felsőoktatás megújulhat. A versenyképesség növeléséhez ez elengedhetetlen.

windisch
Windisch László (Fotó: Hegedüs Róbert)

Felértékelődött a közgazdászképzés jelenősége, mert a gazdasági és társadalmi élet szinte minden vonatkozásában szükség van gazdasági ismeretekre – mondta Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora a II. Kárpát-medencei közgazdász-konferenciát megnyitó beszédében.

A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) határozott, átgondolt oktatási programja van a közgazdasági gondolkodás, a gazdasági felsőoktatás megújítására, amely hosszabb távon az ország versenyképességének javítását, a fenntartható gazdasági növekedést szolgálja – jelentette ki Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Közölte: a jegybanktörvény az MNB elsődleges céljának az árstabilitást írja elő, de az alapvető célok között szerepel a pénzügyi stabilitás elérése, megőrzése és a kormány gazdaságpolitikájának támogatása is – mondta. Az MNB alapvető érdeke, hogy jó színvonalú legyen a felsőoktatás az országban, ennek támogatására a jegybanknak megvan a lehetősége – mutatott rá. Hozzátette, az MNB a határon túli magyar közgazdasági és pénzügyi oktatásban is szerepet vállalna, az oktatás támogatása, a szülőföldön való tanulás elősegítése, az ottmaradás hosszú távú támogatása ugyanis hozzájárul a Kárpát-medencei térség gazdasági szereplőinek együttműködéséhez.  Azt is megemlítette, hogy a Pallas Athéné-alapítványcsalád, amelynek egyik tagja, a konferenciát támogató Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány, azzal a céllal jött létre, hogy az MNB társadalmi felelősségvállalási programját kiterjessze, és támogassa a határon túli magyarság oktatását, közgazdasági tudásának fejlesztését. Windisch László egyben ismételten hamisnak nevezte az összehasonlítást a Pallas Athéné-alapítványok pénzügyi lehetőségei és a költségvetésben a felsőoktatásra évente rendelkezésre álló összegek között.

Az alapítványok vagyona kétszázmilliárd forintra tehető ugyan, de csak a vagyon hozamait használják fel társadalompolitikai célokra, így az oktatás, a tudásközpontok fejlesztésére. Így hosszú évtizedeken keresztül lehet az éves hozamokat a közgazdasági képzés támogatására felhasználni – tette hozzá.
Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy 2016 a külhoni fiatal magyar vállalkozók éve lesz, a kormány hétszázötvenmillió forintot biztosít a programra. A támogatás fontos ahhoz, hogy értékeket és munkahelyeket teremtsenek, így segítve megmaradásukat szülőföldjükön. Horkay Nándor, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója azt mondta, hogy a külhoni magyarságra a magyar költségvetés elenyésző, kevesebb, mint kéttized százalékát fordítja az ország.