Szükség van a gazdasági oktatásra

– Hogyan lehetne meghatározni azt a legfőbb csapásirányt, amelynek mentén az MNB kialakította, illetve folyamatosan alakítja oktatási tevékenységét?

– A 2008-as gazdasági válság nyomán alaposan átalakult a közgazdasági, politikai, geopolitikai látásmód. Ráadásul rá kellett döbbennünk, hogy ezek a változások fel is gyorsultak, amelyekhez alkalmazkodni kell az oktatásban, képzésben is. Részben a korábbi gondolatok, gyakorlat átalakításával, részben új elemekkel, módszerekkel, amelyekhez Magyarországon születhetnének meg a kutatási eredmények. A jegybank célja, hogy mindezt anyagi és humán-szellemi támogatással segítse.

– Világos, hogy az anyagi segítséget az alapítványok révén oldják meg, de a humán-szellemi támogatás pontosan mit jelentene?

– A Magyar Nemzeti Bankban több tucat tudományos fokozattal rendelkező munkatárs és számos, ugyan tudományos fokozat nélküli, de remek, nagy gyakorlattal rendelkező szakember dolgozik, akiket be szeretnénk vonni a felsőoktatásba. Az ő munkájuk, szakmai tapasztalatuk egyaránt azt a célt szolgálja, hogy megújítsuk a közgazdasági és társadalomtudományi képzést.

– Van-e már olyan konkrét példa, amely a megváltozott látás- és gondolkodásmódot jelzi az oktatási politikájukban?

– Mindenképpen kiemelném a Pécsi Tudományegyetemmel közösen létrehozott, Közép-Európában egyedülálló geopolitikai-geoökonómiai doktori képzést. A képzés az idén ősszel kezdődött az egyetem doktori iskoláján belül, 2017-től pedig már önálló doktori iskolája lesz a tudományterületnek.

– Ezt a sajátos szakemberképzést is a válság tapasztalatai ihlették?

– Nem egészen. Ehhez időben valamivel távolabbra, az 1990-es évek átalakulásaihoz kell visszanyúlni. Nevezetesen a hidegháború megszűnéséig, ameddig befagyott helyzet jellemezte a geopolitikai folyamatokat. Utána azonban megindult a jégzajlás: az első dinamikus geopolitikai változás 1990, a második geoökonómiai jellegű 2008 után következett be. A geopolitikai szemlélet pedig döntően befolyásolja a közgazdasági folyamatokat, adott esetben a monetáris politikai döntéshozatalt is. Ma már jól látható, hogy az egyes politikai és gazdasági nagyhatalmak, középhatalmak geoökonómiai eszközökkel próbálják elérni a céljaikat, amelyeket érdemes figyelni, kutatni és tanulmányozni. Úgy látjuk, hogy manapság szinte mindenki mozgásban van, keresi a helyét a világban. Összességében a jegybank azonban az oktatási programjában a gazdaságtudományok és a társadalomtudományok területére koncentrál. Igyekszünk az ország minél több oktatási intézményében megjelenni, és még az országhatárok sem jelentenek akadályt.

– Pécs volt tehát a startvonal. Merre tovább?

– A Budapesti Corvinus Egyetemmel 2015. július 20-án írtunk alá együttműködési megállapodást egy jegybanki tanszék létrehozásáról. Erre az egyetem szenátusa szeptember végi ülésén áldását is adta a Közgazdaság-tudományi Kar Szervezeti és Működési Rendjének módosításával. A döntés értelmében a kar szervezeti egységeként a Közgazdasági Intézeten belül létrehozta az MNB Tanszéket, amelynek munkájában a jegybank munkavállalói is részt vesznek majd oktatókként és kutatókként. Az anyagi támogatást pedig a Magyar Nemzeti Bank biztosítja egy külön támogatási szerződés alapján. Az MNB tanszék által gondozott kurzust, amelyet Gazdasági kormányzás címmel indítanak, 2016 februárjától vehetik fel a hallgatók.

– Ki vezeti a tanszéket?

– Még nem lehet tudni, a vezetői pozícióra a Corvinus pályázatot ír ki. Adminisztratív szinten már létrejött a tanszék, és év végéig fel is töltjük munkatársakkal. Jövő év elején pedig a tanszékvezető is elfoglalja a székét.

– Mi lesz a következő lépés?

– A Corvinus Közgazdaság-tudományi Kar Közgazdasági elemző mesterszakának keretein belül létrehozunk egy új specializációt, amely „jegybanki elemző” néven vonulhat be a köztudatba. A szakirány oktatása 2016 őszén indul, a felvételi tájékoztatókba remélhetőleg hamarosan be is kerül a képzés leírása.

– A Corvinus jövendő hallgatói mely területeken kapnak újszerű, más, esetleg egyedibb képzést a jegybank programjai révén, mint kapnának egyébként is a nagy múltú egyetemen?

– Szeretnénk olyan hallgatókat képezni a Budapesti Corvinus Egyetemen, akik később a Magyar Nemzeti Bank vagy kereskedelmi bankok munkatársaiként már egy korszerű, modern, szakmai tapasztalatokkal is alátámasztott ismeretanyagot tudnak majd alkalmazni. Megemlíteném példaként a német jegybank gyakorlatát, amely a Frankfurttól száz kilométerre, egy óriási kastélyban működő saját egyetemén jegybanki közgazdász szakot alakított ki. A kurzus hallgatóinak tanulmányait teljes egészében a Bundesbank finanszírozza, akik számára viszont az egyetemi évek után egyenes út vezet a jegybankba, ahol biztos állás várja őket.

– A Magyar Nemzeti Banknak is ez a távlati célja?

– Igen. A távlati tervek között szeretnénk létrehozni egy önálló jegybanki elemző szakot duális képzés keretében, amelyhez felhasználnánk a Bundesbank tapasztalatait is. Ebben a német fél nyitott és segítőkész.

– Ezek szerint Budapesten nem is terveznek a pécsihez hasonló geopolitikai-geoökonómiai képzést?

– Dehogynem. Az MNB együttműködik a BCE Társadalomtudományi Karával is, ahol kialakítottuk a Gazdaságföldrajzi, Geoökonómiai és Fenntartható Fejlődés Intézetet. Ennek két fő célkitűzése van, egyrészről az oktatási szerep megerősítése, másrészt a kutatási-szakmai jelenlét támogatása az intézeten belül, projektekkel, publikációkkal, előadásokkal, eseményekkel, a nemzetközi ismertség fokozásával.

– A már említett kurzusokra vagy szakokra azonban nem mindenki juthat be.

– Láthatóan az oktatási programjaink tényleg a közgazdaságtan és a társadalomtudományok területére szorítkoznak, a Magyar Nemzeti Bank azokon belül azonban több ösztöndíj-lehetőséget is meghirdet. Ezeket megpályázhatják a Közgazdasági elemző mesterszak, a Biztosítási és pénzügyi matematika mesterszak, Gazdaság-matematikai és pénzügyi modellezési osztatlan szak, a Regio-nális környezet mesterszak, az Alkalmazott közgazdaságtan alapszak és a Közgazdaságtani Doktori Iskola hallgatói.

– Ez összegszerűen mit jelent?

– Az MNB-ösztöndíj az önköltséges hallgatók számára háromszázezer forint lehet félévenként, amely a hallgatók önköltséges státuszával járó költségek fedezésére szolgál. Emellett van egy úgynevezett MNB Kiválósági Ösztöndíj is, amelyet a legjobban teljesítő hallgatók kaphatnak meg. Ugyanakkor nem feledkeztünk meg a doktori hallgatókról sem, ez az MNB PhD Kiválósági Ösztöndíjban ölt testet. Jelenleg harminckét fő önköltséges, ötvennégy fő kiválósági ösztöndíjast támogatunk összesen mintegy 31,5 millió forinttal a 2015/2016-os tanévben. A kutatási ösztöndíjakat mostanában bírálják el, amelyek győzteseivel együtt megközelítőleg negyvenmillió forintot tesz majd ki a jegybank ösztöndíjakat finanszírozó tevékenysége. Mindezek mellett az egyik oktatási központunknak otthont adó tiszaroffi kastély környezetében, a „Tiszaroffi akcióterv” keretében létrehoztunk egy ösztöndíjpályázatot is. Ennek fő célja a környező falvak, azaz Tiszabura, Tiszagyenda, Kőtelek, Tiszasüly, Tiszabő térségének felzárkóztatása, valamint a felsorolt településeken élő, az ország bármely felsőoktatási intézményében tanuló hallgatók támogatása. A Szolnoki Főiskolával együttműködésben kiírt és a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány által összesen körülbelül huszonötmillió forinttal támogatott, a 2015-2016-os tanévre vonatkozó „Tiszaroffi ösztöndíjpályázat” elbírálása a napokban zárult le. Összesen negyvenöt hallgató kapja meg az ösztöndíjat, amely a napokban érkezik meg a számlájukra.

– A Szolnoki Főiskolán kívül az ország mely részébe jutottak vagy jutnak el rendszeresen?

– Kecskemétet még mindenképpen ki kell emelni. A városban új egyetemi városrész alapkövét tette le nem is oly régen Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője. Ezzel elindult a város történetének eddigi legnagyobb felsőoktatási beruházása, amellyel Mercedes színvonalú campus épül a település nyugati kapujában. A projekt megvalósítását a jegybank Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványa (PADMA) végzi, szorosan együttműködve a kecskeméti városvezetéssel és a Kecskeméti Főiskolával.

– Itt mikor kezdődhet az oktatás?

– A beruházás a tervek szerint 2017 őszére készül el harmincezer négyzetméternyi alapterülettel. A gazdasági képzés azonban már 2016 szeptemberében elindulhat az egyetemen, ahol a szakemberképzés duális formája is megvalósul, neves partnercégek közreműködésével.